Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

484 885. szám. Ha a bűnvádi eljárást a terhelt távolléte miatt vagy más okból nem lehet folytatni, a fegyelmi eljárást meg kell indítani, illetőleg folytatni kell. Ha pedig a közszolgálat vagy a terhelt érdeke a fegyelmi eljárás sürgős befejezését teszi szükségessé, a fegyelmi bíróság a közvádló vagy a terhelt indítványára elhatározhatja, hogy a fegyelmi eljárást a bűnvádi eljárásra tekintet nélkül folytatja. Ily esetben a fegyelmi ügy iratait csak a fegyelmi ügy befejezése után kell a büntetőbírósággal közölni. V. F e gye 1 mi bíróságok. Elsőfokú fegyelmi bíróságok. 19. §. A fegyelmi bíráskodást a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusába tartozó személyek felett elsőfokon gyakorolja: a kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa, az első fizetési csoportba tartozó személyek felett, valamint a második fizetési csoportba tartozók közül —• kivéve a kir. törvényszéki és kir. ügyészségi elnököket —• azok felett, akik elsőfolyamodású bíróságnál vagy ügyészségnél működnek ; a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa, a második fizetési csoportba tartozó többi személy felett; a legfőbb fegyelmi bíróság, a harmadik vagy magasabb fizetési csoportba tartozó személyek felett. A kir. Kúriához, valamint az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz tanácsjegyzőül berendelt bírák, úgyszintén a kir. Kúria elnöki titkára vagy elnöki tanácsosa felett azonban a fegyelmi bíráskodást elsőfokon a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa gyakorolja. Az 1913 : XXV. t.-c. 6. §-a, valamint az 1933 : XX. törvénycikk hatályát veszti. 20. §. A fegyelmi bíráskodást az önálló működési körrel felruházott bírósági titkár és bírósági jegyző, valamint a kir. ítélőbírák és kir. ügyészek státusába nem tartozó, a 4. §-ban felsorolt többi személy felett elsőfokon gyakorolja : a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa, ha a kir. Kúrián vagy az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál, vagy szervezetükkel kapcsolatos külön bíróságnál működnek ; a kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa, ha a kir. ítélőtáblán vagy szervezetével kapcsolatos külön bíróságnál, vagy a központi telekkönyvi hivatalnál működnek ; a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi tanácsa, ha a m. kir. szabadalmi bíróságnál működnek, különben pedig a kir. törvényszék fegyelmi tanácsa. 21. §. A kir. törvényszék és a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi tanácsa az elnökön felül két, a kir. ítélőtábla fegyelmi tanácsa, továbbá a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa az elnökön felül négy, a kir. Kúria nagyobb fegyelmi tanácsa az elnökön felül hat tagból alakul. A fegyelmi tanács elnöke az illető bíróság elnöke ; a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsáé, ha a tanács elsőfokú fegyelmi bíróságként jár el, a kir. Kúria másodelnöke, egyébként a kir. Kúria elnöke. Az elnököt, ha akadályozva van, az illető bíróságnak az elnök által kijelölt tagja helyettesíti. A fegyelmi tanács tagjait az illető bíróság teljes ülése a bíróságnál alkalmazott és ott tényleg működő tanácselnökök és bírák sorából két év tartamára a legközelebbi választás megtörténtéig terjedő hatállyal, mindig január havának első felében, titkos szavazással választja. A rendes tagokon felül kétszer annyi póttagot is kell választani, akik a rendes tagokat akadályoztatásuk esetében helyettesítik ; a helyettesítés sorrendjére a kapott szavazatok aránya, szavazategyenlőség esetében pedig a rangidősbség irányadóA választást nem lehet visszautasítani. A kir. Kúria nagyobb fegyelmi tanácsának tagja vagy póttagja nem lehet