Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

482 8^5. száni. el, amelyet az előző ítélet jogerőre emelkedése után követett el, az újabb fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmény időtartama azon a napon veszi kezdetét, amelyen az előző fegyelmi büntetéshez fűződő jogkövetkezmény időtartama letelt. Feddés. 9. §. A fegyelmi büntetésül kiszabott feddést az elítélthez írásban intézett komoly figyelmeztetés alakjában a felügyeleti hatóság foganatosítja. Pénzbírság. 10. §. A pénzbírság mértékének megállapításában figyelembe kell venni az elítélt vagyoni, kereseti és jövedelmi viszonyait is. Ha az elítélt rendszeres illetményekben részesül, a pénzbírság a havi fizetésnek négyszeresét nem haladhatja túl. 11. §. A fegyelmi eljárás során jogerős határozattal kiszabott pénzbírságot rendszerint az elítélt fizetéséből kell levonni. Ha a kiszabott pénzbírság összege nem éri el a havi fizetés egyharmadát, az összeget a határozat jogerőre emelkedését követő hónapban egyszerre kell levonni. Egyébként a levonás havi részletekben történhetik és a havi fizetés egyharmadát nem haladhatja meg. A levonás történhetik a fizetésnek egyébként le nem foglalható részéből is, de a fizetés felét az elítélt részére mindenesetre ki kell szolgáltatni. A pénzbírság megfizetésének részletes szabályait egyébként az igaz ságügyminiszter rendelettel állapítja meg. Hivatalvesztés. 12. §. A hivatalvesztésre ítélt elveszti hivatali állását (alkalmazását), címét, jellegét és mindennemű ellátási és egyéb oly igényét, amely szolgálata alapján az állam irányában őt magát és az utána ellátásra jogosultakat megillette volna. Elvesztett hivatali állásának (alkalmazásának) címét az elítélt vagy az utána állami ellátásra jogosultak akkor sem használhatják — még nyugdíjazásra utalással sem — ha a fegyelmi bíróság ítélete alapján ellátási igényük az állammal szemben részben fennmaradt (13. §.). Akit hivatalvesztésre ítéltek, azt a közszolgálat körében többé nem lehet alkalmazni. A 4. §-ban felsorolt személyekre kimondott hivatalvesztés csak az ott megjelölt alkalmazásra vonatkozik. Az előző bekezdésekben meghatározott hatály beáll akkor is, ha a jelen törvény hatálya alá tartozó személyt a büntető bíróság ítéli hivatalvesztésre vagy a viselt hivatal vagy állás elvesztésére. A büntető bíróság rendelkezését fegyelmi eljárás mellőzésével haladéktalanul végre kell hajtani. 13. §. A fegyelmi bíróság hivatalvesztés megállapítása esetében különös méltánylást érdemlő okból és ha ezt a vagyoni viszonyok is indokolják, kimondhatja, hogy az elítéltnek és az utána állami ellátásra jogosultaknak vagy csupán az utóbbiaknak ellátási . igénye az állammal szemben részben fennmarad. Az 1912: VII. t.-c. 8. §-a hatályát veszti. 14. §. Ha a fegyelmi bíróság újrafelvétel folytán a hivatalvesztésre szóló korábbi ítéletet hatályon kívül helyezi, az eset körülményeinek figyelembevételével abban a kérdésben is határoz, hogy a korábbi ítélet alapján beszüntetett illetményeket egészen vagy részben ki kell-e adni, valamint hogy a fegyelmi eljárás alá vont személyt előbbi állásába vissza kell-e helyezni. Ha a fegyelmi bíróság újrafelvét el folytán az elítéltet felmentette s ennek következtében elrendelte az előbbi állásba visszahelyezését és a visszahelyezés nem volna lehetséges, az illetőt az államkincstár terhére rendelkezési ál-