Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

885. szám. 481 hivatalnál, intézetnél vagy bizottságnál működnek ; 2. ha a fegyelmi vétséget más bírósághoz, hatósághoz, hivatalhoz, intézethez vagy bizottsághoz küldetésük vagy az ott teljesített hivatalos megbízásuk során követték el; 3. ha a szolgálat alól ideiglenesen fel vannak mentve ; 4. ha véglegesen vagy ideiglenesen nyugdíjazva vannak; 5. ha a 13. §. rendelkezése alapján ellátásban részesülnek. 4. §. A fegyelmi felelősségre nézve a jelen Fejezetben megállapított szabályok alá tartoznak: 1. a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsának ügyvédtagjai (1907 : XXIV. t.-c. 3. §.); 2. az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak nem bírói tagjai (1920: XXXVI. t.-c. 6., 10. §.)-, 3. a m. kir. Kúriához kinevezett szabadalmi ülnökök (1927 : XX. t.-c. 2. §.); 4. az áru- és értéktőzsdék, valamint a termény- és gabonacsarnokok külön bíróságának ítélőbírái (1881 : LIX. t.-c. 99. §.) ; 5. a nem rendszeresített álláson vagy állandó fizetés nélkül alkalmazott egyéb bírósági tagok (ülnökök) és szakértők, ide nem értve a tolmácsot. A jelen §-ban felsorolt személyek csak megjelölt alkalmazásuk tartama alatt esnek a jelen törvény rendelkezései alá és általuk nem az itt megjelölt alkalmazás körében elkövetett fegyelmi vétségek csak az 5. .§. 2. pontja szempontjából bírálhatók el a jelen törvény alapján. II. Fegyelmi vétség. 5. §. Fegyelmi vétséget követ el: 1. aki hivatali kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból súlyosan megszegi; 2. aki életmódjával vagy magaviseletével állásának (alkalmazásának) tekintélyét akár szándékosan, akár gondatlanságból súlyosan sérti vagy veszélyezteti. III. Fegyelmi büntetések. 6. §. A fegyelmi vétség büntetése : 1. feddés, 2. pénzbírság, 3. hivatalvesztés. Fegyelmi büntetés kiszabása, , 7. §. A fegyelmi büntetést a fegyelmi bíróság a vétkesség fokához és a vé tség súlyához mérten, az összes körülményeknek, különösen az esetleges előző fegyelmi büntetésnek és felügyeleti intézkedésnek, valamint a fegyelmi vétség következményeinek figyelembevételével állapítja meg. A hivatalvesztést nem lehet mellőzni, ha a jelen törvény alá eső személy az 5. §. 2. pontjában említett életmód vagy magaviselet miatt a tiszteletre és bizalomra méltatlanná vált, vagy ha őt a büntető bíróság bűntett miatt elítélte. A nyugdíjazott személyre csak pénzbírságot vagy hivatalvesztést lehet kiszabni. Ha enyhébb büntetés kiszabása volna indokolt, a fegyelmi vétség megállapítása mellett büntetés kiszabását mellőzni kell. Fegyelmi büntetés mellékkövetkezményei. 8. §. A fegyelmi büntetések közül a feddéshez két évig, a pénzbírsághoz három évig az a mellékkövetkezmény fűződik, hogy az elítéltet az említett időtartam alatt nem lehet jutalomban részesíteni, magasabb illetménnyel egybekötött hivatali állásra kinevezni vagy áthelyezni, magasabb fizetési fokozatba léptetni, végül, hogy az említett időtartamot nem lehet beszámítani a magasabb állás elnyerésére képesítő vagy magasabb fizetési fokozatba lépésre igénytadó szolgálati időbe. Az időtartam az ítélet jogerőre emelkedésének napján kezdődik ; ha azonban az időtartam letelte előtt az elítéltet oly fegyelmi vétség miatt ítélik Eépv. iromány. 1931—1936. XII. kötet. 61