Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-812. Törvényjavaslat a Madridban 1932. évi december hó 9-én kelt "Távközlés Nemzetközi Egyezményé"-nek becikkelyezéséről

812. szám. 31 Melléklet a 812. számú irományhoz. Indokolás „a Madridban 1932. évi december hó 9-én kelt „Távközlés Nemzetközi Egyezményéinek becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. A távközlés szolgálatait eddig két nemzetközi egyezmény szabályozta. Ezek közül az 1875-ben Szentpétervárott kötött Nemzetközi Táviróegyezmény a vezetékes táviró és távbeszélő, míg az 1927-ben Washingtonban kötött Nemzetközi Rádiótávíró-Egyezmény a drótnélküli (rádió) szolgálat alapelveit állapította meg. A távközlési szolgálatok fejlődése azonban oly irányban haladt, hogy a két csoportba tartozó szolgálati ágak szabályai mindinkább közeledtek egymáshoz. Nagy befolyással volt e tekintetben az, hogy a nagy távolságú nemzetközi forgalomban váltott táviratok, illetőleg távbeszélgetések igen gyakran az út egy részét vezetéken, másik részét pedig rádión teszik meg, sőt e kétféle,továbbítási mód néha többször váltakozik. Ujabban a mozgó állomásoknak (tengeri hajóknak, vonatoknak, légi járműveknek) a szárazfölddel váltott, részben a forgalom biztonságára vonatkozó, részben pedig az utasok magánközleményeit továbbító távíró, illetőleg távbeszélő szolgálata is egyre nagyobb jelentőségre tesz szert és ez mind a vezetékes, mind a drótnélküli (rádió) szolgálatot egyaránt igénybe veszi. A fejlődés tehát ledöntötte azokat a válaszfalakat, amelyek a vezetékes és drótnélküli szolgálati ágak között fennállottak. Ezt a helyzetet már az 1925. évben tartott párizsi nemzetközi távíróértekezlet, úgyszintén az 1927. évi washingtoni nemzetközi rádiótávíró értekezlet is felismerte s mindkét értekezlet azt az óhaját nyilvánította, hogy a szerződő kormányok mind a vezetékes, mind a drótnélküli szolgálatokat közös nemzetközi egyezményben szabályozzák. Az 1932. évi szeptember hó 2-án Madridban összeült nemzetközi távíró és nemzetközi rádiótávíró értekezletek így a minden részről megnyilvánult óhajnak tettek eleget akkor, amikor a vezetékes és a drótnélküli távíró és távbeszélő szolgálat nemzetközi irányelveit egységes nemzetközi egyezményben szabályozták s megalkották a »Távközlés Nemzetközi Egyezményé«-t (Convention Internationale des Télécommunicatons). Az egységes egyezmény megalkotásánál az értekezleteket az a vezérelv irányította, hogy az egyezménybe csak az általános természetű irányelveket és alapvető szabályokat foglalják bele, amelyek e nemzetközi szolgálatok létesítésével és üzembentartásával kapcsolatban a kormányokat egyaránt érintik és érdeklik s kihagyják belőle az üzemre és forgalomra vonatkozó részletkérdéseket, amelyek