Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-766. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1932/33. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

224 766. szám. másik rovat hitele túlléphető legyen, a nélkül, hogy ezt a túllépést igazolni kellene. Ennek következtében ezen zárszámadásokban jelentkező azok a túlkiadások, amelyek a vonatkozó rovatok másik részénél mutatkozó megtakarításokkal ellensúlyozva vannak, zárszámadási indokolást nem igényelnek. A hitelátruházással egybekapcsolt rovatok összhitelével szemben a folyó költségvetési év kezelésében egyetlenegy esetben sem állott elő túlkiadás. Az államháztartás főeredményei alapján a költségvetésileg megállapított hitelekkel szemben a megtakarítás: 109*9 millió P. A túlkiadás: 33*2 millió P, az előirányzatnélküli kiadás : 29-9 millió P. E szerint, ha a 109"9 millió P megtakarításból levonjuk a 63*1 millió P túlkiadást és előirányzatnélküli kiadást, 468 millió P tiszta megtakarítás jelentkezik. Ezen megtakarításból 26*4 millió P a személyi járandóságoknál állott elő, ami azonban a nyugdíjaknál mutatkozó 6*7 millió P túlkiadás figyelembevételével 19 #

7 millió P-re száll le. A megtakarítások a fizetések csökkentése, a kinevezési tilalom és az előléptetések korlátozása folytán állottak elő. A nyugdíjaknál a kedvezőtlen eredmény az év folyamán eszközölt nagyobbarányú nyugdíjazások, továbbá a Duna^—Száva—Adria átvétele folytán a vasút nyugdíj terheinek átvállalása idézte elő. Az államadósságoknál mutatkozó 26-1 millió P megtakarításnak egy része a fizetési kötelezettség kényszerű elhalasztása folytán keletkezett. Az előirányzatnélküli kiadások az utalványozott összegnek, szemben az előző évi 10%-nak csak 2'5%-át teszik ki, míg a túlkiadások és előirányzatnélküli kiadások együttes összegének aránya az utalványozott kiadások főösszegében, az 1930/31. évi 17*8%, az 1931/32. évi 14-2%-ával szemben 5*3% volt. Az állami kiadások az 1930/31. évben 1.626*5 millió P, 1931/32. évben 1.387*7 millió P, az 1932/33. évben 1.184*1 millió P-t tettek ki. Jelen számadási időszak kiadásainak az előző évek eredményeihez viszonyított kedvezőbb kialakulásán kívül figyelembe kell venni még azt is, hogy míg az előző két év a költségvetésen kívüli alapszerű kezelések és alapok kiadásait nem foglalta magában, addig a legutóbbi év egyetlen alapot kivéve, az összes állami kiadásokat felöleli. A költségvetésileg előirányzott bevételekkel szemben a bevételi visszamaradás 134*2 millió P, a bevételi többlet 54*1 millió P, így a tiszta bevételi visszamaradás 80*1 millió P. Az állami közigazgatás bevételei az 1930/31. évben 1042*6 millió P, az 1931/32. évben 989*2 millió P, az 1932/33. évben 772*7 millió P-t tettek ki. Az 1930/31, 1931/32, 1932/33. költségvetési év végén az államháztartás valódi kezelésében a pénztári készlet 86*9 millió P, 114*9 millió P, 111*5 millió P, az állami adósságok a tárcát terhelő kölcsönökkel együtt 1.894*4 millió P, 2.064*4 millió P, 2.016*8 millió P, az állami követelések 130*2 millió P, 134*6 mülió P, 396*1 millió P, a cselekvő hátralékok valódi és átfutó kezelésben 685*2 millió P, 690*4 millió P, 744*6 mülió P-t tüntettek fel. Ezen adatok között a tárgyévben aránytalanul megnövekedett az állami követelések álladéka, aminek az a magyarázata, hogy az 1932 június végével megszüntetett alapoknak fennállott követelései a megfelelő kincstári számlára hozattak át. A gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának Ibiztosításáról szóló 1931 : XXVI. t.-c-ben nyert felhatalmazás alapján a kormány