Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-729. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1934/35. évi állami költségvetés tárgyában

729. szám. 157 szolgálata. A kölcsönökből az üzemek céljaira szükséges összegek szolgálata azonban — mint a múltban, úgy ezúttal is -— az érdekelt üzemek terhére irányoztatott elő. A Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló adósság tőkeálladéka tovább csökkent. Az eredetileg 1.980 milliárd koronát (158*4 millió P-t) tevő és az 1933/34. évi költségvetésben 51'1 millió P-vel számításba vett adósság tőkeálladéka ezúttal 45*2 millió P-vel van előirányozva. Viszont az 1933 : XXVII. t.-c. alapján a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban a Nemzeti Bankkal szemben jelentkező új adósság tőkeálladéka — a fokozatosan történő igénybevételre való tekintettel — ebben a költségvetésben még nem a teljes összeggel, hanem 83 millió P-vel irányoztatott elő. A békeszerződési terhek szolgálatára, az előző évhez képest, ezúttal is az eredetileg megállapított szolgálat 7*27 %-a. és az átutalással járó" kezelési Jcöltségek irányoztattak elő. Az alapösszegek emelkedése folytán itt 81.000 P kiadási többlet jelentkezik. Áttérve a bevételek előirányzatának ismertetésére, megállapítja a bizottság, hogy az, számolva a gazdasági helyzettel, óvatos becslés alapján állíttatott össze. A bevételek csökkentése elsősorban az egyenes adóknál jelentkezik, míg a többi főbb jövedelemforrásnál az 1933/34-re megállapított költségvetéssel szemben inkább emelkedés van számításba véve. Legjelentékenyebb a csökkenés —6,000.000 P — a házadónál a házbérek csökkenése következtében, a jövedelemadónál —- 4,500.000 P — a jövedelmek előző évi csökkenésével kapcsolatban s az alkalmazottak külön adójánál — 3,400.000 P — az illetmények általános leszállítása folytán. Az előző évinél kisebb összeget kellett még előirányozni a társulati adónál, a betegápolási és rokkantellátási adónál, valamint a gép járóművek közúti adójánál, míg a földadó és a vagyonadó előirányzata változatlan maradt. A forgalmi adók előirányzata 4,600.000 P-vel emeltetett a tényleges eredmények alapján. Az emelkedés csaknem kizárólag az általános forgalmi adóra esik, míg a fényűzési forgalmi adó előirányzata változatlan, a cukorrépa és az értékpapír forgalmi adó előirányzata pedig kis mértékben csökken. Az illetékek előirányzata végeredményben alig változik, amennyiben a vagyonátruházási illetékek, okirati illetékek és közigazgatási illetékek csökkenését ellensúlyozza a törvénykezési illetékek, a fuvarozási illeték és egyéb bevételek emelkedése, illetőleg a tényleges eredményeknek megfelelő előirányzása. A fogyasztási adók közül emelkedés van előirányozva a szeszadónál, a cukoradónál, valamint a szivarkahűvely- és szivarkapapíradónál s ezek emelkedése előreláthatólag meg fogja haladni a többi fogyasztási adó csökkenését. A külkereskedelmi forgalom emelkedése folytán a vámbevételek előirányzatánál némi többlet van számításba véve. A dohányjövedék bevételei változatlanul irányoztattak elő. A kisebb jövedékek közül a sójövedéknél nincs számottevő csökkentés; a szacharinnál az előirányzat némileg csökkentetett, az osztály sors játék bevétele pedig változatlan összegben irányoztatott elő. A tárcabevételek előirányzata a várható eredményekhez képest 329.000 P-vel emeltetett. Az állami üzemek előirányzatának ismertetésére térve át, kiemeli a bizottság, hogy — az egyes üzemeket terhelő nyugellátásokat is figyelembe véve •— a posta, távírda és távbeszélő 7,310.000 P, az állami erdőgazdasági birtokok 70.000 P, az állami mezőgazdasági birtokok 690.000 P, a postatakarékpénztár 98.000 P,. a kőszénbányászat 130.000 P felesleget mutatnak. Ezzel szemben az államvasutaknál 56^583.000 P, az állami vas-, acél- és gépgyáraknál 11,480.000 P, a selyem-