Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-729. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1934/35. évi állami költségvetés tárgyában

158 729. szám. tenyésztésnél pedig 320.000 P hiány irányoztatott elő, úgy hogy végeredményben az állami üzemek hiánya 60,085.000 P. Az állami üzemek egyes kiadási csoportjai közül a személyi járandóságoknál 5,536.830 P apadás mutatkozik, ami főleg a már korábban folyamatba tett lét­számcsökkentéssel, részben pedig az 1934 : I. t.-c. végrehajtásával áll összefüg­gésben. Utóbbinak a kihatása, éppen úgy mint a közigazgatásnál, az alkalma­zottak létszámánál még nem volt figyelembe vehető. Az üzemek alkalmazottai­nak létszáma végeredményben 997 fő csökkenést mutat. Ezzel szemben az állandó munkások létszáma 252 fővel emelkedett, mert a posta, távírda és távbeszélőnél jelentkező 40 főnyi, valamint az államvasutaknál jelentkező 462 főnyi apadást ellensúlyozza az állami vas-, acél- és gépgyáraknál jelentkező 754 főnyi többlet, ami az üzem nagyobb foglalkoztatottsága miatt vált szükségessé. «> ti A nyugellátásoknál 312.000 P emelkedés irányoztatott elő, részint az 1934: 1. t.-c. végrehajtásával kapcsolatban, részint a nyugdíjasok létszámának egyébként is mutatkozó növekedése folytán. Az ebből előálló többletet azonban nagyrészt ellensúlyozza a nyugellátásban részesülők lakáspénzének csökkentése. Az üzemi nyugdíjasok, özvegyek és árvák létszáma 833 főnyi emelkedést mutat. Az emel­kedés a nyugdíjasoknál 169, a nyugbéreseknél 97, az özvegyeknél 757, a kegy­díjasoknál 26, az életjáradékban részesülőknél 2 fő. Ezzel szemben az árvák száma 218 fővel apadt. A dologi (üzemi) kiadásoknál 894.830 P emelkedés mutatkozik. Az emelke­dés oka részben az, hogy az egyes üzemek hiányainak, illetőleg beruházási szük­ségletének fedezésére igénybe vett kölcsönösszegeknek a szolgálata ezeknek az üzemeknek a költségvetésében irányoztatott elő, főleg azonban az, hogy az állami vas-, acél- és gépgyáraknál a termelés és a foglalkoztatás emelkedése miatt, a postatakarékpénztárnál pedig a betétállomány növekedésével összefüggés­ben elkerülhetetlen volt a kiadások emelkedése. Ezeket a többleteket azonban szintén nagyrészben ellensúlyozzák az egyéb tételeknél jelentkező megtakarí­tások. A beruházások előirányzata az előző évivel egyező. Ugy a postánál, mint az államvasutaknál csak a már foganatosított beruházások törlesztésére, a meg­kezdett beruházások folytatására, illetőleg az üzem természetéből folyó egyes kisebb, halaszthatatlan beruházások költségeire szükséges összegek irányoztat­tak elő. Kiemeli még a bizottság, hogy a költségvetés alaki beosztása tekintetében jelentékenyebb változás történt a vallás- és közoktatásügyi tárcánál, amennyiben annak kiadásai az eddigi 26 cím helyett 12 cím keretében irányoztattak elő. A Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem keretében történt egyesítésük következtében ezúttal a vallás- és közoktatásügyi tárcánál irányoztattak elő a bányamérnöki és erdőmérnöki főiskola, valamint az állat­orvosi főiskola kiadásai és bevételei is. A kereskedelemügyi tárca keretében az Országos magasépítési igazgatóság címe a Központi igazgatás címébe olvasztatott be. Az Államépítészeti hivatalok, közutak és közúti hidak cím keretében egye­síttettek az állami anyagraktárak, a közszállítási és műszaki átvételi osztály, valamint az államrendészeti szervek ellátási üzemei, az Ipari és kereskedelmi célok cím keretében pedig az állami javító műhelyek egyesíttettek a gépkocsi­szolgálattal. A honvédelmi tárca keretében megszűnt a Hadigondozás cím s a Hadirokkant-otthon a Katonai képző és egyéb intézetekhez, a Művégtaggyár pedig a belügyi tárcához vitetett át. Az egyes tárcák indokolásához csatolt külön mellékletként ezúttal is fel­vétettek az állami és az állami igazgatás alatt álló alapok költségvetései.

Next

/
Thumbnails
Contents