Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.
Irományszámok - 1931-729. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1934/35. évi állami költségvetés tárgyában
156 729. szám. bak, mint a megelőző évi költségvetésben. Ha figyelembe vesszük azokat a csökkentéseket, amelyek már az előző években történtek, megállapítja a bizottság, hogy a legutolsó öt év alatt, vagyis az 1929/30. évi költségvetésben előirányzott kiadásokkal szemben, az állami közigazgatás kiadásai összesen 174,146.400 P-vel, az állami üzemek kiadásai pedig 103,816.000 P-vel, vagyis a magyar állam összes költségvetési kiadásai együttesen 277,962.400 P-vel csökkentek. Még nagyobb azonban a kiadások csökkenése, ha az 1934/35. évi költségvetést az előző évek. zárszámadásaival vetjük egybe. Az állami közigazgatás egyes kiadási csoportjaira nézve a bizottság a következőket emeli ki: A személyi járandóságok előirányzata az előző évi költségvetéssel szemben 3,357.970 P csökkenést mutat. Ez a csökkenés az évek óta folyamatban lévő létszámapasztás eredményeinek, továbbá annak tudható be, hogy az 1931-ben megállapított úgynevezett normálstátusok már vagy teljesen, vagy legalább is nagyobb részben elérettek, ezenfelül ez a csökkenés jelentékeny részben az 1934 : I. t.-c. végrehajtásával kapcsolatban vétetett számításba. Az utóbbi alapon várható megtakarítás a költségvetés egyes címeinél arányosan került levonásra, az alkalmazottakL létszámánál azonban még nem volt figyelembe vehető. A^ 1934/35. évi költségvetésben az alkalmazottak létszáma az állami közigazgatásnál 543 fővel kisebb a megelőző évinél, az állami közigazgatásnál alkalmazott munkások létszáma pedig 201 fővel csökkent. A nyugellátások előirányzatánál 2,892.970 P emelkedés mutatkozik, ami résziben az 1934:1. t.-c, végrehajtásával kapcsolatban a nyugdíj fehérnél várható emelkedésnek tulajdonítható. Ugyancsak emeli a nyugellátások szükségletét, hogy a nyugellátásban részesülők száma — az 1934 : I. t.-c. végrehajtása kapcsán várható többletet nem is számítva — szaporodott. Ezzel szemben csökkentőleg hat a ny ügellát ott ak lakáspénzének az idézett törvénycikk alapján történt leszállítása. A létszám a nyugdíjasoknál 1.372, a nyugbéreseknél 14, az özvegyeknél 519, a kegydíjasoknál 27, az életjáradékban részesülőknél 17 fővel emelkedett, ellenben az árváknál 1 fővel apadt. Az önkormányzatok alkalmazottainak és nyugdíjasainak járandóságaihoz adott hozzájárulások a személyi járandóságokkal és a nyugellátásokkal kapcsolatban említett okokból 376.670 P-vel csökkentek. A dologi és átmeneti kiadások a legnagyobb fokú takarékosság alkalmazása folytán további 1,005.730P csökkenést mutatnak. A dologi kiadások terén korábban végrehajtót^ jelentékeny apasztásokat tekintve, a bizottság ezt az összeget is figyelemreméltónak tartja, tekintve, hogy a megtakarítást több mellőzhetetlen új kiadás, illetőleg kiadási többlet előirányzása mellett lehetett elérni. A beruházások előirányzata fedezet hiányában az előző évinél 2,432.600 P-vel alacsonyabban állapíttatott meg. Az előirányzat legnagyobb részét most is a már végrehajtott útépítési munkálatok szükséglete foglalja le. Az állami adósságok előirányzata az előző évvel szemben 14,047.000 P-vel csökken, főleg egyes külföldi fizetési eszközök árfolyamának csökkenése és az egyes viszonylatokban számításba vett kamatmérséklés következtében. Megállapítja a bizottság, hogy a költségvetésben számításba vétetett az újabb kölcsönök szolgálata is, így az 1933 : IX. t.-c. alapján felvett kincstári jegy kölcsön, az 1933 : XXVII. t.-c. alapján a gazdatartozások rendezésének elősegítésére szolgáló-kölcsön és a gazdaadósok hitelintézetekkel szemben fennálló tartozásainakrendezésével kapcsolatban az állam részéről vállalandó könyvadósság, az ugyancsak ennek a törvénycikknek az alapján beruházási célokra felvett kincstári jegy kölcsön és végül a korábbi felhatalmazások alapján folytatólag felvett kölcsönök
