Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-713. A képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának együttes jelentése "a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 709. számú törvényjavaslat tárgyában

713. szám. 339 lehetnek azok, akik egymásnak egyenes vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokonai vagy ilyeneknek házastársai. Azok az üzemi alkalmazottak pedig, akik az illető üzemnél működő valamely üzemvezetőnek vagy egymásnak egyenes vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokonai vagy ezeknek házastársai, nem teljesíthetnek olyan helyen szolgálatot, ahol egymásnak; alá vannak rendelve vagy egyik a másik ellenőrzésére hivatott. (5.) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott jogkörét az üzemi szabályzat állapítja meg. Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott az üzemi szabályzatban megállapított, vagy a polgármester által megszabott korlátozásokhoz alkalmazkodni köteles. Amennyiben azonban az üzemvezető vagy egyéb üzemi alkalmazott cégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott, jogkörére harmadik személyekkel szemben a kereskedelmi törvény rendelkezései irányadók. (n) Az üzemvezető felelősségét nem szünteti meg az, hogy az üzemi választmány tanácsa vagy véleménye szerint járt el, vagy hogy intézkedéseit felettes hatósága tudomásul vette, illetőleg javaslataihoz hozzájárult.« 23. §. Az 1930 : XVIII. t.-c. 91. §-a helyébe a következő szöveg lép : »(1) A székesfőváros üzemet vagy egyéb vállalatot magánosokkal közösen csak olyan feltétel mellett létesíthet vagy tarthat fenn, hogy abban a felénél nagyobb érdekeltsége biztosítva legyen. Már fennálló üzembe vagy vállalatba is csak ezzel a feltétellel léphet be. Ez alól a rendelkezés alól a belügyminiszter indokolt esetben kivételesen felmentést adhat. (2) Részvénytársaság alakjában üzemet létesíteni vagy fenntartani csak a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértve megadott hozzájárulásával szabad. (3) A székesfőváros a jelen szakas» hatálya alá tartozó üzemeknél a tagsági, illetőleg részvényesi jogokat a törvényhatósági bizottság által kiküldött megbízott vagy megbízottak útján gyakorolja. Ezeknek az üzemeknek igazgatóságában (ügy vezet őségében) és felügyelőbizottságában a székesfővárost az üzem közgyűlése által a törvényhatósági bizottság, illetőleg a polgármester* kijelölése alapján megválasztott igazgatósági {ügyvezetőségi), illetőleg felügyelőbizottsági tagok képviselik. A polgármester egy-egy tagsági hely betöltésére nevez meg jelöltet. (4) Az üzemek vezetése tekintetében a törvényhatósági bizottság az üzem költségvetésének és zárszámadásának elbírálása során megállapíja az elvi szempontokat ; ezeknek keretei között a polgármester a jelen szakasz értelmében eljáró megbízottaknak, az igazgatósági (ügyvezetőségi) és a felügyelőbizottsági tagoknak állásfoglalásukra nézve általánosságban vagy esetenkint utasítást adhat. A megbízatások megszüntetése és esetleges pótlása iránt —- az előző bekezdés rendelkezésének szem előtt tartásával —a törvényhatósági bizottság, illetőleg a polgármester bármikor intézkedhetik. (5) A (3) bekezdésben említett megbízottra, igazgatósági (ügyvezetőségi) és felügyelőbizottsági tagra a polgármestertől kapott utasítás kötelező. A megbízott igazgatósági (ügyvezetőségi) és felügyelőbizottsági tagok ebben a minőségükben a rendes kereskedő gondosságával kötelesek eljárni. Ha a most említett személyek megbízatásuk határain túlmennek, vagy ha ezen minőségükben nem a rendes kereskedő gondosságával járnak el, az okozott kárért egyetemlegesen felelősek. (e) A belügyminiszter a kereskedelmi társaság alakjában működő üzemekhez felügyeleti j ogkőrének hatékonyabb gyakorlása céljából miniszteri biztost küldhet ki. (7) A miniszteri biztosnak jogában áll a közgyűlés, az igazgatóság, a végrehaj tóbizottság és a felügyelőbizottság ülésein jelen lenni és minden felvilágo48*