Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-713. A képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának együttes jelentése "a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 709. számú törvényjavaslat tárgyában

340 713. szám. sítást megkövetelni, amely feladatá­nak teljesítéséhez szükséges. (§} A miniszteri biztosnak a felügye­let gyakorlására szükséges betekintést a társaság üzletvitelébe meg kell en­gedni. A miniszteri biztosnak az ebben a minőségében tudomására jutott ada­tokat hivatali titokként kell megőriz­nie. (9) A miniszteri biztos a közgyűlésnek, rz igazgatóságnak, a végrehaj tóbiz ott­rágnak és a felügyelőbizottságnak jog­szabályba vagy az alapszabályokba, úgyszintén az állam vagy a főváros érde­keibe ütköző határozata ellen észre­vételt tehet ; észrevételeit amennyiben ;,z ülésen tette, az ülésről felvett jegyző­J önyvbe kell foglalni. A miniszteri biz­tosnak az ülésen kívül írásban bejelen­tett észrevételeit haladéktalanul kö­sölni kell azzal a testülettel, amelynek határozatára az észrevétel vonatkozik. (10) ^Az észrevételnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.« 24. §. Az 1930: XVIII. t.-c. 99. §-ának (s) ? (9) és (10) bekezdése helyébe a következő szöveg lép : »A törvényhatósági bizottság felosz­latása esetében a közigazgatási bízott­rag, az igazoló választmány és az üzemi választmányok régi összetételükben működnek mindaddig, amig a törvény­hatósági bizottság megalakulása után újra nem alakulnak. A törvényhatósági bizottság fel­oszlatása esetében a minisztérium kor­mánybiztost nevez ki, aki az új tör­vényhatósági bizottság megalakulásáig a törvényhatóság igazgatását a tör­vényhatósági tisztviselőkkel intézi. A kormánybiztosra a főpolgármester ha­tásköre teljes egészében átszáll és egyúttal halaszthatatlan ügyekben a törvényhatósági bizottság jogkörét is gyakorolja, a választás alá eső tiszt­viselők állásának betöltésére és új adók kivetésére azonban nem jogo­sult. A törvényhatósági tisztviselők kötelesek az alkotmányos kormány által kiküldött kormánybiztosnak jog­szabályokkal nem ellenkező rendelke­zéseit teljesíteni és ezért őket a törvény­hatóság nem vonhatja felelősségre.« 25. §. (1) Amennyiben az 1930: XVIII. törvénycikknek a jelen törvény­nyel nem érintett rendelkezései vagy a j elén törvény máskép nem rendelkeznek, azokban az ügyekben, amelyeket az 1930: XVIII. törvénycikk életbelé­pése előtt: a) törvény utalt a törvényhatósági bizottság hatáskörébe, az intézkedés joga visszaszáll a törvényhatósági bi­zottságra ; b) kormányrendelet Vagy szabályren­delet utalt a törvényhatósági bizottság hatáskörébe, a polgármester jár el mind­addig, amíg az illetékes kormányható­ság, illetőleg a törvényhatósági bizott­ság a hatáskört máskép nem szabá­lyozza ; c) valamely jogszabály a tanács ha­táskörébe utalt, a polgármester határoz. (2) Azokban az ügyekben, amelyek­ben a jogszabályok valamely hatóság határozata ellen közigazgatási bíró­sági panaszjogot biztosítottak, a pa­naszjog változatlanul fennmarad abban az esetben is, ha ezekben az ügyekben az eljáró hatóság hatáskörét az 1930: XVIII. törvénycikk vagy a jelen törvény más hatóságra ruházza át. (3) Az 1930 : XVIII. t.-c. 103. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti. 26. §. (1) Az 1930 : XVIII. t.-c. 104. §-ának (2) bekezdése annyiban módosul, hogy a polgármesternek olyan ügyek­ben hozott határozata ellen, amelye­ket nem törvény vagy miniszteri ren­delet utalt a polgármester vagy a tanács hatáskörébe, valamint olyan ügyekben, amelyeket jövőre szabály­rendelet fog a polgármester hatáskörébe utalni, a törvényhatósági bizottsághoz lehet fellebbezni. A törvényhatósági bizottság a hozzá fellebbezett ügyek elbírálására saját kebeléből — éven­kint megújítandó — albizottságokat alakít. Ezeknek az albizottságoknak á szervezetét a törvényhatósági bizott­ság szabályrendeletben állapítja meg. (2) Az előző bekezdés rendelkezése

Next

/
Thumbnails
Contents