Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-713. A képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának együttes jelentése "a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 709. számú törvényjavaslat tárgyában

338 713. szám. (c) A működése során tudomására jutott hivatali és üzleti titkot az üzemi választmány nem tisztviselő tagja is megőrizni köteles. (7) A törvényhatósági bizottság az üzemi választmány nem tisztviselő tagjai részére, az üzem terhére, ülésenkint járó jelenléti díjat állapíthat meg ; a jelenléti díjak összege a törvényhatósági bizottság által a költségvetésben erre a célra megállapított évi összeget meg nem haladhatja. (s) Az üzemi választmány az üzemvitel tekintetében tanácsadó és véleménynyilvánító testület mind az üzemvezető, mind a polgármester, mind a törvényhatósági bizottság irányában. Tanácsát, véleményét szótöbbséggel hozott határozattal adja meg; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Határozat akár szóval, akár írásban közölhető. (9) Az üzemvezető köteles a választmánynak minden felvilágosítást megadni, amely szükséges, hogy a választmány az üzemvitelről általánosságban vagy az üzem körébe tartozó egyes ügyekről tájékozódjék. Evégből a választmány elnöke és tagjai az ülésen az üzemvezetőhöz kérdést intézhetnek s a választmány az üzemvezetőtől írásbeli jelentést kérhet. (10) A belügyminiszter a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemekhez felügyeleti jogkörének hatékonyabb gyakorlása céljából miniszteri biztost küldhet ki. (11) A miniszteri biztosnak jogában áll az üzemi választmány ülésein jelen lenni és minden felvilágosítást megkövetelni, amely feladatának teljesítéséhez szükséges. (12) A miniszteri biztosnak a felügyelet gyakorlására szükséges betekintést az üzem üzletvitelébe meg kell engedni. A miniszteri biztosnak az ebben a minőségben tudomására jutott adatokat hivatali titokként kell megőriznie. (13) A miniszteri biztos a polgármesternek, az üzemvezetőnek vagy más intézkedő szervnek jogszabályba, az állam vagy a főváros érdekeibe ütköző vagy az üzemi szabályzattal ellentétes határozata vagy tervezett intézkedése ellen óvást emelhet. (14) A miniszteri biztos óvásának az említett határozat vagy intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. A határozatot vagy tervezett intézkedést — a polgármesternek az ügyre vonatkozó javaslatával együtt — 24 óra alatt a belügyminiszter döntése alá kell bocsátani. A belügyminiszter három nap alatt dönteni köteles; ha a belügyminiszter döntését ez alatt az idő alatt a polgármesterrel nem közli, a határozat, illetőleg intézkedés végrehajtható.« 22. §. Az 1930: XVIII. t.-c. 90. §-ának helyébe a következő szöveg lép: »(1) Nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzem élén a polgármester által alkalmazott üzemvezető (vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató) áll. Az alkalmazási szerződést a polgármester a törvényhatósági bizottság közgyűlésének bemutatni köteles. (2) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott szolgálati jogviszonyai tekintetében az ipari, illetőleg kereskedelmi alkalmazottakra fennálló jogszabályok irányadók, amennyiben az üzemre fennálló szolgálati, illetményés nyugdíj szabályzat nem rendelkezik. Az ilyen szabályzat a belügyminiszter jóváhagyása alá tartozik. (3) Az üzemi alkalmazott sem saját részére, sem harmadik személy részére, sem közvetlenül, sem közvetve kereskedelmi üzletek kötésével vagy közvetítésével nem foglalkozhatik. Üzemvezető a polgármester engedélye nélkül, egyéb üzemi alkalmazott az üzemvezető engedélye nélkül semmiféle mellékfoglalkozást —; ideértve a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságot is, — nem folytathat, illetőleg nem vállalhat. (*) Ugyanabban az üzemben egyidejűleg üzemvezetők (vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató stb.) nem