Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-713. A képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának együttes jelentése "a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 709. számú törvényjavaslat tárgyában

322 713. szám. van az, hogy a szakasz (*) bekezdésének harmadik sorában a hatályon kívül helyezett korábbi törvényi rendelkezések közé felvette az együttes bizottság az 1930: XVIII. t.-c. 63. §-a (3) bekezdésének a második mondatát is. Uj szövegezésben vette fel az együttes bizottság az (1) bekezdés b) pontjának 3. és 4. alpontját, mert az esetleges félreértések kiküszöbölése céljából az új szöveget helyesebbnek és szabatosabbnak tartotta. A (2) bekezdés kilencedik sorában előforduló »48. §. (2) bek. b) pontja« szavak után a »60. §. (1)« szavakat vette fel az együttes bizottság, míg ugyané bekezdés tizenkettedik sorában »a (s) és« szavakat törölte. Az előbbi kiegészítés természetes folyománya annak, hogy a törvényjavaslat régi 13. §-ának (most 15. §.) (1) és (2) bekezdését az együttes bizottság törölte, ami által az 1930 : XVIII. t.-c. 60. §-ának (1) bekezdése továbbra is hatályban marad, viszont azonban ennek a bekezdésnek a rendelkezése a törvényhatósági tanáccsal vonatkozásban tárgytalanná válik. Az utóbb említett törlést az indokolja, hogy az együttes bizottság az új 24; §-ban (régi 22. §.) az 1930: XVIII. t.-c. 99. §-ának (s) bekezdése helyébe új szöveget iktatott be. A 9. §-hoz. A 8. §. után új 9. §-t vett fel az együttes bizottság azért, mert az 1930: XVIII. t.-cikk az igazoló választmány elnökének helyettesítése felől egyáltalában nem rendelkezik. Az együttes bizottság annak kimondásával tehát, hogy az igazoló választmány elnökének helyettesét az igazoló választmány tagjai közül a főpolgármester nevezi ki, az igazoló választmány zavartalan működését kívánta biztosítani abban az esetben, ha az elnök tisztének ellátásában akár ideiglenesen, akár tartósan akadályozva van. A 10. §-hoz. Az új 9. §. után az együttes bizottság új 10. §-t, iktatott be, amely a költségvetés vitáját az 1930 : XVIII. t.-c- 36. §-ának (9) bekezdésével szemben újból szabályozza. Lényeges eltérést a szakasz a jelenlegi állapottal szemben abban mutat, hogy a költségvetés tárgyalására szánt maximális időt nyolc napról tizennégy napra emeli fel és hogy ebből az időből az üzemek költségvetésére az eddigi egy nap helyett négy napot kell fordítani. Az együttes bizottság ezzel módot kívánt nyújtani a törvényhatósági bizottságnak arra, hogy a figyelembe jövő nagyfontosságú anyagi érdekeknek megfelelő alapossággal és részletességgel foglalkozhassék az üzemek költségvetésével. A két új 9. és 10. §. beiktatása folytán az eredeti 9—26. §-ok új 11—28. sorszámot kaptak. A 11. (régi 9.) §-hoz. Ez a szakasz a régi 9. §. (1) bekezdését tartalmazza azal a kiegészítéssel, hogy az idézőjel közt levő szöveg első mondata után folytatólagosan a következő szövegrész vétetett fel: »aki azt véleménynyilvánítás végett a pénzügyi szakbizottság elé terjeszti. A pénzügyi szakbizottság ezt a jelentést zárt ülésben tárgyalja. Aki a zárt ülés tárgyalásának anyagát bármely módon egészben vagy részben közzéteszi, amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő.« Ezt azért tartotta szükségesnek az együttes bizottság, hogy a törvényhatósági bizottság tagjaiból alakult pénzügyi szakbizottság is tudomást szerezhessen a számszéki igazgató jelentéséről és annak kapcsán az adminisztráció gazdálkodásáról. A nyilvánosság kizárásával és a közzétételi tilalom megszegésének büntetőjogi következményekhez kötésével az együttes bizottság a székesfőváros figyelembe jövő fontos vagyonjogi érdekeit kívánta megóvni. Az együttes bizottság ebben a szakaszban a régi (a) bekezdést törölte és azt bizonyos kiegészítésekkel a 12. §. (1) bekezdésébe vitte át.