Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-710. Törvényjavaslat a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról

292 ; 710. szám. rriok rendtartásaiban foglaltatnak, különös figyelemmel a többször idézett olasz, francia és német szolgálati rendtartásokra. Ki kell azonban emelni, hogy a határozatlan időre szóló szerződés felmondási idejét bizonyos tekintetben kedvezőbben igyekszik a javaslat megállapítani. Bár ennél a kérdésnél nem mehetett a javaslat olyan messze, mint amily messze ment általános magánjogunk az alkalmazottak magánjogi szolgálati szerződései alapján támasztható igények tekintetében és meg sem közelíti azokat a kedvezéseket, amelyeket például a kereskedősegédeknek és az ipari kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyáról szóló 1910/1920. M. E. számú rendelet, valamint a magyar bírói gyakorlat, főként a kir. Kúria által 1930. évben hozott 42. számú jogegységi döntvény biztosít, mindazáltal nem mellőzhette azoknak a fontos szociális követelményeknek méltánylását, amelyek a tengerészszemélyzet jogviszonyaihoz fokozott mértékben fűződnek és éppen ezért a szabályozásnál a józan középutat keresve, a hajótulajdonosok, másrészről a hajószemélyzet jogos érdekeit egyenlően mérlegeli. Legalább olyan határozatlan időre kötött szerződéseknél, amelyek már hosszabb időre tekintenek vissza, méltányosnak tartotta felmondás esetére olyan mérsékelt illetmények juttatását, amelyek míg egyrészről a hosszabb szolgálat némi jutalmazásául is tekinthetők, másrészről lehetővé teszik, hogy az ily érdemes alkalmazottak életfenntartása közvetlenül az ily hosszabb szolgálat után e végkielégítés révén ne legyen rögtönösen veszélyeztetve. A 20. §-hoz. A szolgálatra felvétel közelebbi körülményeinek, az alkalmazásba állás körül való késedelem következményeinek meghatározásánál ez a §. figyelemmel volt egyrészről az Editto VI. cikkének rendelkezéseire, másrészről a német Seemannsordnung 32. és 33. §-aira, az olasz Nemzeti Munkaszerződés 19. cikkére. A 21. §-hoz. Ennek a §-nak rendelkezései a hajószemélyzet tagjainak lelki magatartását szabályozzák és felölelik a hajófegyelem fő elveit, összhangzásban a nagy téngerészállamok szolgálati rendtartásaival. ' ; •A 22. §-hoz. Már az Editto VI. cikke alatt foglalt rendelkezések is szigorú kötelességgé teszik a szolgálati fegyelem megtartását, a parancsok lelkiismeretes teljesítését. Ugyanezeket a rendelkezéseket veszi át a jelen §. is, figyelemmel az 1902. évi június hó 2-án kelt német SeemannsördnUng 34. §-ának rendelkezéseire és az 1931. évi március hó 21-én kelt olasz Nemzeti Munkaszerződés 16. és következő cikkeinek rendelkezéseire is. A 24:. §-hoz. Ez a rendelkezés lényegében egyezik az olasz Nemzeti Munkaszerződés 27. cikkének rendelkezésével. A 25—-30. §§-ohhoz. Ezek a §-ok a kikötőkben való munkaidőt és őrszolgálatot, a kikötői szolgálatról a hajózási szolgálatra való átmenetet és ennek fordítottját, továbbá az útközben való hajózási szolgálatot, végül az árukezelés ki által való végzését a modern szolgálati követelményeknek megfelelően kívánják szabályozni és főként az olasz Nemzeti Munkaszerződés jól bevált rendelkezéseit tartják szem előtt. A 31—34. §§-okhoz. A legénységi állományú és a segédszolgálatot teljesítő személyzet a hajó karbantartásának és tisztaságának biztosítása érdekében szükséges munkálatok teljesítése alól sem vonhatja ki magát. A rendkívül fárasztó tengeri hajózási szolgálat nem válhat rabszolgamunkává, éppen ezért a törvényjavaslat a szabadnapokat, továbbá az ünnepnapi munkák és a vallási kötelességek akadálytalan teljesít hetesét is különleges szabályozás alá veszi és itt főként az említett német szolgálati rendtartás 37. és 38. §-aira és az olasz; Nemzeti Munkaszerződés 50. stb. §-aira is figyelemmel van és ugyanezekkel keresi az összhangot az évi szabadság és a rendkívüli szabadság kérdései-