Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-710. Törvényjavaslat a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról

284 710. szám. viszonyokra elvileg a lobogó jogát kell alkalmazni, amely rendszerint nem változván, azonos jog alkalmazását biztosítja, bárhova megy is a hajó s bárhol keletkezzenek az elbírálandó viszonyok, akár nevezetesen a nyílt tengeren, akár valamely államhoz tartozó (territoriális) vizeken és kikötőkben s helyesen utalt arra is, hogy kifejezést talált e meggyőződés nemcsak tekintélyes íróknál, akik között mint úttörő a francia Lyon Caen említendő (v. ö. Études de droit international privé maritime : Journal de droit int. privé 1877—78. és külön 1882., a németek közül v. ö. különösen Bar Theorie u. Praxis des internationalen Privatrechts 2.kiadás, II. köt. 185. sk. L, Boyens Das Deutsche Seerecht I. 16. sk. 1.), hanem különösen az antwerpeni és brüsszeli kongresszusokon, valamint az Institut du droit international kebelében is (1. Annuaire de l'Inst. de dr> int. VIII. année 1885. 124. lap), amelyek ritka egyértelműséggel a lobogó jogát fogadták el alapul. A kereskedelmi tengerészek rendtartásáról szóló 1897. évi törvényjavaslat miniszteri indokolása is kiemelte már, hogy bár a tengeri kereskedelmi hajók, ha idegen területi vizeken tartózkodnak, rendszerint az illető állam törvényeinek vannak alávetve és ennek következtében a büntetendő cselekmény elkövetésének színhelyéül, ha, az valamely hajón követtetik el, azon állam területe tekintetik, melynek területi vizeiben a hajó a tett elkövetése idejében tartózkodott, minthogy azonban az idegen államnak nem áll érdekében, hogy a hajófegyelem fenntartásával azonos összefüggésben levő szabályok meg nem tartása által elkövetett büntetendő cselekményeket üldözze, ily cselekmények elkövetése esetében a hajó külföldön való időzése alatt is belföldi területnek tekintetik. A kereskedelmi tengerészek rendtartását illetőleg nálunk mind a mai napig Mária Terézia tengerészeti Editto-ja van érvényben. Ennek a több, mint másfél évszázad óta érvényes kútfő jellegű királyi rendeletnek a kereskedelmi tengerészek jogviszonyaira hatályosságát a kir. Kúria már a legújabb időkben is elismerte, mondván: «A magyar tengerészeti jognak szabályai a Mária Terézia királynő által 1774. évi április hó 25. napján kibocsátott Editto Politico di Navigazione Mercantile elnevezés alatt ismert kereskedelmi tengerészeti törvényen és az azzal kapcsolatos rendelkezéseken és az azok által elfogadott francia Code de Commerce második részének a tengeri kereskedelmi jogra vonatkozó határozmányain alapulnak. Ezek a jogszabályok Fiúménak és partvidékének az 1868. évi XXX. t.-c. által a magyar szent korona országaihoz külön testként visszacsatolásával a magyar jognak kiegészítő részévé váltak és nincs olyan jogszabály, amely ezeket az ország területének megcsonkítása óta hatályon kívül helyezte volna.» Egyébként a magyar tengeri kereskedelmi hajók hajószemélyzetének szolgálati viszonyai tekintetében való hatályosságát kifejezetten megállapította a magyar tengeri kereskedelmi hajók hajószemélyzetének szolgálati viszonyaiban érvényes jogszabályok tárgyában 94.602/1926. K. M. szám alatt kibocsátott, az 1926. évi november hó 4. napján kelt kereskedelemügyi miniszteri rendelet I. cikkének 2. §-a. A tengeri szolgálati jogviszonyok körében ugyanily kútfő jellegű jogforrás nálunk ma is a francia code de commerce tengerjogi része, mely szokásjogilag maradt érvényben. Az idő azonban eljárt felettük. A tengerészeti rendtartásra vonatkozó jogszabályok megalkotásánál mindenekelőtt" azt az elvi kérdést kell eldönteni, vájjon ezt a rendtartást törvényhozási úton vagy a rendeletalkotás jogkörében kell-e megalkotnunk. Ennek a kérdésnek eldöntésénél figyelemmel kell lenni az 1867 : XVI. t.-c. VI. cikke 4. bekezdésének az 1899 : XXX. törvénycikk által hatályában fenntartott arra a rendelkezésére, amely szerint a tengeri igazgatás a kereskedelmi miniszter legfőbb vezetése alatt áll. Ebből az következnék, hogy a kereskedelmi tengerészek rendtartására vonatkozó jogi szabályozás, mint a tengeri igazgatás körébe tartozó, igazgatási részében