Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-635. A képviselőház pénzügyi, közigazgatási, közjogi, igazságügyi, valamint véderő biztotságának együttes jelentése "a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról" szóló 622. számú törvényjavaslat tárgyában

298 635. szám. gálátot betegsége vagy szabadságolása vagy állástól felfüggesztése vagy engedély nélküli távolmaradása miatt nem teljesített. Ez utóbb említett körülmények fennforgása esetén az egyévi határidő attól a naptól számít, amely napon a betegség miatt szolgálatot tényleg nem teljesítő alkalmazottra nézve szolgálatképességének helyreállása hatósági orvosi vizsgálat útján megállapíttatott, a szabadságon levő alkalmazottnál az engedélyezett szabadságidő lejárt, az állásától felfüggesztett alkalmazottnál az állástól felfüggesztés bármilyen okból és bármilyen módon megszűnt, az engedély nélkül távolmaradt alkalmazottnál pedig, amely napon hivatalából kimaradt. (3) A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azokra az esetekre vonatkozólag is, amelyekben az (1) bekezdésben említett közlés, illetőleg a (2) bekezdésben említett körülmény a törvény hatálybalépése előtt történt, illetőleg következett be, kivéve, ha az illetményekre vagy az ellátásra vonatkozó igényt 1933. évi október hó 1. napja előtt már érvényesítették, vagy az egyévi elévülési időn belül érvényesítik. //. Fejezet. A kir. itélőbírákra és kir. ügyészekre vonatkozó rendelkezések. 7. §. (1) A jelen törvény 2—-6. §-aiban foglalt rendelkezéseket az 1920: XX. törvénycikk hatálya alá tartozó kir. itélőbírákra és kir. ügyészekre is alkalmazni kell, kivéve a 2. § (1) bekezdésének b) pontjában, (a) bekezdésének b) pontjában és (4), (5), (e) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. (2) Az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912: VII. törvénycikk 10. §-a akkép egészíttetik ki, hogy kir. ítélő bírót és kir. ügyészt a most idézett §-ban meghatározott eseteken felül hivatalból akkor is nyugalomba lehet helyezni, illetőleg végkielégítéssel el lehet bocsátani, ha a hivatalával járó feladat kifogástalan elvégzéséhez szükséges szakképzettség, szorgalom vagy a minősítésben is kifejezésre jutó egyéb fontos kellékek hiánya miatt szolgálatát a megkívánt mértékben nem látja el. Ezekben az esetekben az 1871 : IX. törvénycikk 7—10. §-ában foglalt szabályok szerint kell eljárni. Az illetékes miniszter felhívásara az eljárást meg kell indítani. III. Fejezet. A m. kir. honvédség, határőrség, folyamőrség és csendőrség tagjaira vonatkozó rendelkezések. 8. §. (1) A jelen törvény 3., 4„ 5. és 6. §-ában foglalt rendelkezéseket — az alábbi bekezdésekben foglalt eltérésekkel —> alkalmazni kell az 1921: XXXII. törvénycikk, valamint az 1929 : XV. törvénycikk hatálya alá tartozó egyénekre és ezeknek ellátásra igényjogosult hozzátartozóira is. (2) Ha az (1) bekezdésben említett törvények hatálya alá tartozó egyén az 1912 : LXV. törvénycikk 42. §-ában vagy az 1930 : XXVI. törvénycikk 6. és 7. §-aiban említett okból a nyugdíj megállapításánál alapul szolgáló beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjban vagy az 1921: XXXII. törvénycikk alapján sérülési pótdíjban részesül, a lakáspénz havi összegét a lakáspénz megállapításánál a jelen törvény 4. §-ában, illetőleg a jelen § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint alapulveendő összeg 90 %-ában kell megállapítani. (3) A honvédség, határőrség, folyamőrség és csendőrség rangosztályba sorozott oly havidíjasának nyugállományba helyezése esetén, aki a IV., V. vagy VI. lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyen teljesített utoljára tényleges szolgálatot, a lakáspénzt, illetőleg a tényleges szolgálatban bekövetkezett elhalálozása esetén az özvegye részére járó lakáspénzt a szerint a lakáspénz-