Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-635. A képviselőház pénzügyi, közigazgatási, közjogi, igazságügyi, valamint véderő biztotságának együttes jelentése "a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról" szóló 622. számú törvényjavaslat tárgyában

635. szám. 299 osztály szerint kell megállapítani, amely lakáspénzosztályba tartozik az a helység, amelyben a nyugállományú egyén a nyugállományba helyezésétől számított egy éven belül, a tényleges szolgálatban elhalt egyénnek özvegye pedig a férjének elhalálozása napjától számított egy éven belül véglegesen tényleg letelepedett; ily okból azonban a lakáspénzt akkor sem lehet a III. lakáspénz osztálynál magasabb lakáspénzosztály szerint megállapítani, ha a nyugállományú egyén vagy özvegy a III. lakáspénz osztálynál magasabb lakáspénzosztályba tartozó helységben telepedett le véglegesen. (<t) Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a rangosztályba nem sorozott havidíjasra és legénységi állományú egyénre, valamint ezek ellátásra jogosult özvegyére is abban az esetben, ha a rangosztályba nem sorozott havidíjas, illetőleg a legénységi állományú egyén az V. vagy a VI. lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyen teljesített utoljára szolgálatot; az említetteknél azonban a lakáspénzt akkor sem lehet a IV. lakáspénzosztálynál magasabb lakáspénz osztály szerint megállapítani, ha a nyugállományú egyén vagy az özvegy a IV. lakáspénzosztálynál magasabb lakáspénzosztályba tartozó helységben telepedett le véglegesen. (5) Azoknál a rangosztályba sorozott havidíjasoknál, akik a III. vagy ennél magasabb lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyen teljesítettek utoljára szolgálatot, valamint azoknál a rangosztályba nem sorozott havidíjasoknál és legénységi állományú egyéneknél, akik a IV. vagy ennél magasabb lakáspénzosztályba tartozó állomáshelyen teljesítettek utoljára szolgálatot, a részükre, illetve az özvegyeik részére járó lakáspénzt az utolsó állomáshely szerint kell megállapítani akkor is, ha a nyugállományú egyén, illetve az özvegy valamely magasabb lakáspénzosztályba tartozó helységben telepedett le véglegesen. 9. §. (1) Az 1912 : LXV. törvénycikk 42. §-ának (1), (2), (5) és (e) bedezdésében, valamint 55. §-ának (1), (3), (4) és (5) bekezdésében és 62. §-ának (2) és (3) bekezdésében, továbbá az "1930: XXVI. törvénycikk 6. és 7. §-ában foglalt és azokat kiegészítő és módosító rendelkezések kiterjednek az 1921 : XXXII. törvénycikk és az 1929 : XV. törvénycikk hatálya alá tartozó egyénekre és ezeknek ellátásra igényjogosult özvegyeire és árváira is. (2) Aki az (1) bekezdésben felsorolt §-okban foglalt rendelkezések alapján részesül nyugdíjban, az 1921 : XXXII. törvénycikk alapján sérülési pótdíjban nem részesülhet. 10. §. Az 1921 : XXXII. törvénycikk 80. § -a a következőképpen egészíttetik ki: A § szövegében az első mondatban a «követnek el» szavak után a következő szöveg illesztetik be: «azok a nyugállományúak pedig, akik ebben a minőségükben a 84. § (1) bekezdésében említett alkalmazásban állnak, valamint mindazok az egyéb személyek, akik a hivatásos egyénekével azonos illetmény-szabályzatokon nyugvó ténylegességi illetményeket élveznek, mindenkor és minden cselekményért (a jövedéki kihágások kivételével)», a § második mondatában pedig a «továbbá» szó után a következő szöveg illesztetik be : «a 84. § (1) bekezdésében említett alkalmazásban nem álló nyugállományú katonai egyének is.» 11. §. Az 1929: XV. törvénycikk hatálya alá tartozó legénységi állományú azoknak az egyéneknek, akiknek a beszámítható szolgálati ideje kilenc év és hat hónapnál kevesebb, végkielégítésre van igényük abban az esetben, ha valóságos húsz havi tényleges szolgálat után önhibájukon kívül tartósan szolgálatképtelenekké, azaz a katonai szolgálatra egyszersmindenkorra alkalmatlanokká váltak. 12. §. (1) A határőrség és csendőrség tényleges szolgálatban álló összes egyénei, valamint mindezeknek hátraha38*