Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-635. A képviselőház pénzügyi, közigazgatási, közjogi, igazságügyi, valamint véderő biztotságának együttes jelentése "a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról" szóló 622. számú törvényjavaslat tárgyában

635. szám. 297 már hó l.-jét megelőzőleg volt megállapítva. 5. §. (i) A trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területen 1921. évi július hó 26. napjáig szolgálatot teljesített, vagy szolgálati kötelékben állott volt magyar közszolgálati alkalmazott tényleges szolgálati viszonya a trianoni békeszerződés hatálybalépésének napjával, 1921. évi július hó 26.-ával megszűnt. Ettől az időponttól kezdve az ilyen alkalmazottat a tényleges szolgálat köteléke alól felmentettnek, illetőleg a szolgálatot felmondottnak kell tekintem akkor is, ha a szolgálati viszony megszüntetése, a tényleges szolgálattól felmentés vagy a felmondás iránt intézkedés nem történt is. (2) A trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területről Magyarország területére beköltözött oly magyar közszolgálati alkalmazottnak, aki átköltözése után szolgálati elhelyezést nyert, az 1921. évi július hó 26.-áig az átcsatolt területen töltött idejét a szolgálati idő megállapításánál beszámítható időnek kell tekinteni. Azt az időt azonban, amelyet a beköltözött magyar közszolgálati alkalmazott az 1921. évi július hó 26. nap'ja után az átcsatolt területen töltött, valamint azt az időt, amelyet beköltözése után a szolgálati elhelyezéséig Magyarorszának a trianoni békeszerződéssel megállapított területén töltött, beszámítani nem lehet, de az a szolgálat folytonosságát nem szakítja meg. (3) Az 1927 : XXIV. törvénycikk 2. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: «Ellátást csak az államfő engedélyezhet az olyan magyar közszolgálati alkalmazott, nyugdíjas, özvegy vagy árva részére, aki az (1) bekezdés 1. pontjában megállapított egyéb feltételeknek megfelel, de állandó lakóhelyét a trianoni békeszerződéssel átcsatolt területről az 1923. évi július hó 26. napja után helyezte át Magyarországba, vagy magyar állampolgárságát az 1921. évi július hó 26. napja után visszahonosítás útján szerezte meg. Ez az ellátás a törvényszerű kellékek fennforgása esetén megállapítható ellátásnak a méltányossági körülmények által indokolt hányadában vagy különös méltánylást érdemlő okból kivételesen egészében állapítható meg. Az ellátás engedélyezése iránt az előterjesztést a pénzügyminiszter hozzájárulásával az illetékes miniszter teszi meg. Előterjesztés csak abban az esetben tehető, ha az ellátás engedélyezését a méltánylást érdemlő körülményeken felül a vagyoni viszonyok is indokolják.» (4) Az 1927 : XXIV. törvénycikk alapján megállapított vagy engedélyezett ellátást legkorábban a megállapítást, illetőleg az engedélyezést követő hó első napjától kezdődően kell fizetni. A megállapítást, illetőleg az engedélyezést megelőző időre illetményt vagy ellátást folyósítani nem lehet. (5) Az 1927 : XXIV. törvénycikk 5. és 6. §-ai hatályon- kívül helyeztetnek. (6) Az e §-ban foglalt rendelkezéseket a jelen törvény hatálybalépésekor az eljárás bármely szakában folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 6. §. (1) Szolgálati jogviszonyon alapuló illetmény vagy ellátás kiszolgáltatására irányuló igény megszűnik attól a naptól számított egy év elteltével, amelyen az illetmény vagy az ellátás folyósításának a megszüntetését vagy kiszolgáltatásának megtagadását az érdekelt alkalmazottal az illetékes hatóság (hivatal, stb.) közölte. (2) Ha a tényleges szolgálat megszűnt a nélkül, hogy az illetmény vagy az ellátás folyósításának megszüntetése vagy kiszolgáltatásának megtagadása az érdekelt alkalmazottal közöltetett volna, az illetmény vagy az ellátás kiszolgáltatására irányuló igény attól a naptól számított egy év elteltével szűnik meg, amely napon az alkalmazott utoljára teljesített tényleg szolgálatot, kivéve azt az esetet, ha szolKépv. iromány. 1&31—1936. VIII. kötet. 38