Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-635. A képviselőház pénzügyi, közigazgatási, közjogi, igazságügyi, valamint véderő biztotságának együttes jelentése "a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról" szóló 622. számú törvényjavaslat tárgyában

294 635. szám. foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra, akiknek állása a hatályban levő jogszabályok értelmében az országgyűlési képviselői megbízással nem ö ssz ef érhet étlen. (11) Az 1925: XXVI. törvénycikk 182. §-ának (*), (5), (e), (9), (10) és (11) bekezdéseiben foglaltak hatályukat vesztik. Azokra az alkalmazottakra nézve, akik a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában országgyűlési képviselők, a jelenlegi megbízatásuk tartamára az 1925 : XXVI. törvénycikk 182. §-ának (4) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések továbbra is érvényben maradnak; amennyiben azonban az országgyűlési képviselői megbízatásuk megszűnik, őket az (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés alapján szabályszerű elbánás alá kell vonni. (12) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben az ellátást az ott meghatározott határidők lejártát követő hónap első napjától kezdve, a c) pontban említett esetben az országgyűlési képviselővé történt megválasztás igazolásának napját követő hónap első napjától kezdve kell folyósítani. A (2) bekezdés a) pontjában említett esetben az ellátást a szolgálat köteléke alóli felmentést követő hónap első napjától kezdve, a b) pontban említett esetben a szabályszerű elbánás alá vonást elrendelő végső határozat keltét követő negyedik hónap első napjától kezdve kell folyósítani. (13) A törvényhatóságok, megyei városok és községek alkalmazottaira nézve a (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés hatálybalépésének időpontját és végrehajtásának módozatait — a jelen törvény alapelveinek érintése nélkül — a belügyminiszter állapítja meg. 3. §. (1) Ha a nyugdíjasnak nyugdíján felül az alábbi (5) bekezdésben meghatározott forrásból származó keresete van és ha nyugdíjának, lakáspénzének, családi pótlékának és keresetének egy hónapra eső együttes öszszege meghaladja annak a nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak (fizetésnek, havidíjnak, stb.,) lakáspénznek és családi pótléknak egy hónapra eső együttes összegét, amelyre a nyugdíjasnak igénye volna akkor, ha abban az állásban, amelyből nyugalomba helyeztetett, még tényleges szolgálatot teljesítene, a többlet erejéig a nyugdíj, lakáspénz és családi pótlék fizetését ideiglenesen be keik szüntetni. (2) Ily intézkedéssel a nyugdíj és kereset egy hónapra eső együttes öszszege 300 pengőnél kevesebbre nem csökkenthető. (3) A beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése után nyugalomba helyezetteknek, valamint a létszámcsökkentések végrehajtása következtében nem saját kérelmükre nyugalomba helyezetteknek a nyugdíját, lakáspénzét és családi pótlékát csak annak a többletnek az erejéig kell beszüntetni, amellyel az alátbi (6) bekezdésben meghatározott forrásból származó keresetnek havi összege meghaladja annak az Összegnek 50 százalékát, amelyre a nyugdíjasnak fizetés (havidíj, nyugdíjba beszámítható pótlék és pótdíj), lakáspénz és családi pótlék fejében együttesen havonkint igénye volna akkor, ha abban az állásban, amelyből nyugalomba helyeztetett, még tényleges szolgálatot teljesítene. (4) Ha az özvegynek özvegyi nyugdíján felül az alábbi (5) bekezdésben meghatározott forrásból származó keresete van és ha a keresetnek egy hónapra eső összege több mint az özvegyi nyugdíjnak és lakáspénznek 50%-a, akkor az özvegyi nyugdíj és lakáspénz egy hónapra eső összegéből az 50%-on felüli többletnek megfelelő rész fizetését ideiglenesen be kell szüntetni. (5) Ily intézkedéssel az özvegyi nyugdíjnak és keresetnek egy hónapra eső együttes összege 200 pengőnél kevesebbre nem csökkenthető.