Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-635. A képviselőház pénzügyi, közigazgatási, közjogi, igazságügyi, valamint véderő biztotságának együttes jelentése "a közszolgálati alkalmazottaknak és a honvédség tagjainak, valamint mindezek hozzátartozóinak ellátását szabályozó rendelkezések módosításáról" szóló 622. számú törvényjavaslat tárgyában

635. (e) Az (i) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezés szempontjából a nyugdíjasnak, illetőleg az özvegynek szeiíiéíyes tevékenységéből származó azt a bármilyen elnevezés alatt juttatott keresetét kell számításba venni, amely a) az államnál vagy az állammal az ellátás szempontjából viszonosságban álló intézménynél, továbbá az állam vagy az említett intézmények által kezelt vagy fenntartott üzemnél, gazdaságnál, vállalatnál, intézetnél, stb. fennálló bármilyen szolgálati viszonyából vagy bármilyen megbízásából származik, , b) az olyan részvénytársaságnál, szövetkezetnél, korlátolt felelősségű társaságnál vagy más vállalatnál, intézetnél, intézménynél, közműnél, gazdaságnál, közérdekű testületnél, egyesületnél, stb. szolgálati jogviszony alapján vagy bármilyen megbízásból teljesített személyes tevékenységből származik, amelynél az állam vagy az önkormányzat érdekeltsége, akár az alaptőkében (üzletrész-tőkében), akár pedig bármely címen nyújtott támogatásból (szubvenció, segély, szavatosság, stb.)kifolyóan, az alaptőkének (üzletrész-tőkének) 30 %-át eléri, vagy e nélkül is, ha a támogatás a 100.000 P-t eléri. (7) Az országgyűlés tagjait e minőségükben megillető járandóságok a jelen §-ban foglalt rendelkezések szempontjából figyelembe nem jöhetnek. (8) A nyugdíjnak a havi 300 P-t, az özvegyi nyugdíjnak pedig a havi 200 P-t meghaladó részét meg kell szüntetni, ha a nyugdíjasnak, illetve az özvegynek az államtól vagy önkormányzattól (törvényhatóságtól, megyei várostól, községtől) olyan hasznothajtó jogosítványa vagy engedélye van, amelynek adományozása, illetve megragadása a hatóságnak szabad mérlegeléstől függő joga. (9) A jelen §-ban említett esetekben a nyugdíjnak, özvegyi nyugdíjnak, lakáspénznek és családi pótléknak teljes vagy részleges megszüntetése csak időleges s az ellátást újra folyósítani kell, szám. 295 amint megszűnt az az ok, amely miatt a nyugdíjat, özvegyi nyugdíjat, lakáspénzt és családi pótlékot egészben vagy részben meg kellett szüntetni. (10) A jelen §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásában követendő eljárást a minisztérium rendeletben állapítja meg. 4. §. (1) A hatályban lévő jogszabályok szerint lakáspénzre igényjogosult nyugdíjasnak és özvegynek járó lakáspénzt a nyugalomba helyezett, illetőleg az elhalt alkalmazott által a tényleges szolgálatban utoljára viselt állás szerint és annak a lakáspénzosztálynak megfelelően kell megállapítani, amely lakáspénzosztályba tartozik az a város (község), amely az alkalmazottnak utolsó állomáshelye volt. Ez a lakáspénz nem változhatik abból kifolyólag, hogy az ellátásban részesülő alkalmazott vagy özvegy állandó lakását más lakáspénzosztályba tartozó helységbe helyezi át. (2) Az ellátásban részesülő és lakáspénzre jogosult alkalmazottak lakáspénzének havi összegét a tényleges szolgálatban álló alkalmazottak részére az 1931 : XXVI. törvénycikk hatálybalépésének időpontjában a háromnál kevesebb családi pótlékban részesülőknek járó kisebb összegű lakáspénz havi összegének alábbi százalékaiban kell megállapítani és pedig azoknál az alkalmazottaknál, a) akiket tizenöt évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, 55°/

0-ában, b) akiket tizenöt évi vagy ennél több, de huszonöt évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, 70%-ában, c) akiket huszonöt évi vagy ennél több, de harmincöt évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, 80%-ában, d) akiket harmincöt évi vagy ennél több beszámítható szolgálati idő után helyeztek nyugalomba, 90%-ában. (3) Ha a lakáspénzre jogosult alkalmazott az 1912 : LXV. törvénycikk