Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.
Irományszámok - 1931-634. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a gazdatartozások rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, valamint eges közmunkák költségeinek fedezéséről" szóló 623. számú törvényjavaslat tárgyában
278 634. szám. A pénzügyi bizottság véleménye szerint a gazdaadósságok rendezése sürgős közérdekű szükségesség s az annak szabályozása tárgyában kiadott 14.000/1933. M. E. számú rendelet a mai kialakulatlan világgazdasági és pénzügyi viszonyokat figyelembe véve, helyes úton jár, amikor a gazdaadósoknak hosszabb kíméleti időt biztosít, egyben azonban a végleges rendezést nem pusztán csak előkészíti, de azt a lehetőséghez képest meg is indítja. Mindezek az intézkedések bizonyos kiadásokat tesznek szükségessé. Azok az igen jelentős kedvezmények ugyanis, amelyeket a rendelet a gazdaadósoknak biztosít, a hitelezőkre olyan súlyos terhet jelentenének, hogy a mai gazdasági viszonyok között azokat az annyi megpróbáltatásnak kitett hitelszervezet egyedül nem bírhatná el. Gondoskodni kellett tehát valamely olyan megoldásról, amely a hitelszervezet veszteségének egy részét megtéríti. A gazdaadósságok rendezésével a 14.000/1933. M. E. számú rendelet alapján kapcsolatos kiadásokat, illetőleg ezeknek a kiadásoknak a megoszlását az alábbi adatok világítják meg : A statisztikai hivatal adatai szerint az 1932. év végén az összes telekkönyvileg bekebelezett hitelintézeti kölcsönök — a Földbirtokreform Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet javára bekebelezett mintegy 300 millió pengő kivételével — kereken 1054 millió pengőt tettek ki, amelyből kereken 320 millió pengő esik a hosszúlejáratú törlesztéses jelzálogkölcsönökre. A rövidlejáratú bekebelezett hitelintézeti kölcsönök összege tehát 734 millió pengő volt. A Pénzintézeti Központ gazdaságstatisztikai osztálya által feldolgozott adatok szerint a Pénzintézeti Központ tagintézetei, részéről folyósított összes rövidlejáratú mezőgazdasági kölcsönök összege 1933. évi június hó 30-án kereken 924 millió pengő volt, amelyből 777 millió pengő jelzálogilag bekebelezett és 147 millió pengő a be nem kebelezett kölcsön. A statisztikai hivatal és a Pénzintézeti Központ adatai között mutatkozó aránylag nem nagy eltérés oka abban rejlik, hogy a Pénzintézeti Központ, adatai az 1933. június 30-iki állapotnak, a statisztikai hivatal adatai ellenben az 1932. december 31-iki állapotnak felelnek meg s hogy a Pénzintézeti Központ adataiban az újabb kölcsönök összegei is bennfoglaltatnak. A tíz katasztrális holdon, illetőleg száz aranykorona kataszteri tiszta jövedelmen aluli birtokokat a harmincszoros megterhelési határon felül terhelő bekebelezett hitelintézeti adósságok becslés szerint, közel 50 millió pengőre rúgnak. Ebből a teherből az állam a 14.000/1933. M. E. számú rendelet alapján készpénzzel mintegy 25 millió pengőt fizet meg. A különböző figyelembe vehető eltolódásokra való tekintettel a pénzügyminiszter úr kereken 800 millió pengő összegű rövidlejáratú hitelintézeti gazdaadósságot vett a számítás alapjául, amely összegből a feltevése szerint — inkább pesszimisztikusan számítva — mintegy 100 millió pengőt kitevő adósságtömeg nem fog védelem alá esni s valószínűleg mintegy 700 millió pengő tekintetében a védelem alá helyezés érvényesülni fog. A jelentkező terheknek és azok fedezetének alakulása a következő : Az eddigi általában 8 %-os kamatok 5% %-ra való leszállítása folytán 2% %-os kamathozzájárulás 100 millió pengő után (védelemben nem részesülő adósok) ...... 2*5 millió P Az eddigi általában 8 %-os kamatok 4 %-ra való leszállítása folytán 4 %-os kamat hozzá járulás 700 millió pengő után (védelemben részesülő adósok) 28*— » » 30*5 millió P