Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-633. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. t.-c. 34. §-a alapján az állami üzemek tárgyában

633. szám. 269 Figyelemmel ezeknek az intézeteknek emberbaráti jellegére, az érdekeltség sem emelt észrevételt műhelyeik munkássága ellen, átérezvén azt, hogy azok fontos pedagógiai tevékenységet fejtenek ki. E műhelyek munkásságát tehát a magam részéről szintén engedélyeztem. Másrészt azonban az egyes intézetek igazgatósága szigorú utasítást kapott arra nézve, hogy növendékeiket — a lehetőség határain belül — olyan munkákkal foglalkoztassák, amelyek a magániparnak legkevésbbé okoznak versenyt. Intézkedés történt egyben arra vonatkozólag is, hogy a műhelyeket vezető tanárok, üzemvezetők és oktatók semmi néven nevezendő magánmunkát ne vállalhassanak. Mivel pedig az érdekeltség bejelentette azt, hogy a Vakokat Gyámolító budapesti intézet valójában nem csupán saját készítményeit árusítja, az igazgatóság utasíttatott, hogy kereskedelmi tevékenységét szigorúan és kizárólag az intézet saját készítményeinek forgalombahozatalára korlátozza. 7. Külön teszek jelentést a siketnéma fiúk váci állami foglalkoztató intézetéről, melynek célja siketnéma tanoncoknak az asztalosiparban és a szövésben való kiképzése és foglalkoztatása s amelynek műhelyei közül a szövőműhely azért is figyelmet érdemel, mert a szövőüzemhez szükséges forgótőkét magánvállalkozó adja, aki az üzemet több évre bérbe vette s ennek fejében meghatározott szövőbért fizet. Az intézetnek különösen asztalosipari műhelye ellen érkezett az érdekeltség részéről sok panasz s magam is úgy vélem, hogy az intézet túllépte rendeltetésszerű hivatását akkor, mikor a váci piacon az asztalosiparosoknak olcsó árajánlataival versenyt támasztott. Ezért a jövőt illetőleg az intézet műhelyei minden magánmunkától eltiltattak és az intézet igazgatósága utasítást kapott, hogy csupán az oktatással kapcsolatos munkát végeztessen. Mivel pedig másrészt a kisebb szövőüzemek védelmét is szem előtt tartom, arra nézve is intézkedés történt, hogy az intézetnek különben szépen felszerelt szövőüzemi ágazata a jövőben ne fejlesztessék tovább. VIII. A honvédelmi minisztérium hatásköre alá tartozó üzemek és műhelyek. 1. A m. kir. állami térképészet legfontosabb feladata Magyarország topográfiai felmérése, minek alapján az intézet elkészíti az ú.n. alaptérképeket. Ezt a jelentős pénzáldozattal járó munkát természetesen senki sem kifogásolhatja, mint ahogy nem is kifogásolja. Az ipar azonban azt a panaszt emelte, hogy a m. kir. állami térképészet eredeti célját és rendeltetését meghaladó módon végez magánmunkát és hoz nyilvánosságra kiadványokat, melyek a hasonló munkák előállítására jól berendezkedett nyomdavállalatoknak s utóbbiakat munkával ellátó kiadóvállalatoknak érzékeny veszteségeket okoznak. Bár teljesen méltányolom a nyomdaipar érdekeit, a m. kir. állami térképészet munkásságának szűkítését nem rendelhettem el, minthogy annak kiadó-tevékenysége valójában nem más, mint a felmérési munkálatok kiegészítő része s a minimumra csökkentett költségvetési keretek mellett a térképészeti intézetnek eddig elért magas színvonalon való további működése érdekében elengedhetetlenül szükség van arra, hogy az intézet kiadásainak bizonyos részét ezen az úton fedezze. Nem lehetett a térképészet kiadói tevékenységét korlátolnom akkor, mikor a nagy kiadásokkal járó felmérési szolgálatot változatlanul fenn kell tartanunk. 2. A honvédelmi minisztérium könyvkötészeti műhelyét illetően a jövőre vonatkozólag intézkedés történt, hogy az csak a bizalmas természetű kiadványok kötésével foglalkozhatik, míg a többi könyvkötési munkát a magániparnak kell juttatni.