Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-633. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. t.-c. 34. §-a alapján az állami üzemek tárgyában

3. A vegyesdandárparancsnokságoknak Budapesten, Pécsett, Szegeden és Székesfehérvárott nyomdáik vannak, melyek túlnyomórészt kizárólag kőnyomdai berendezésekkel rendelkeznek s csupán a budapesti nyomdának van kőnyomdai berendezésén kívül a nagyobb számban szükséges másolatok gyors elkészítése végett ú. n. amerikai kézisajtója. E nyomdák működése ellen észrevételt nem tehettem, mert a bizalmas természetű katonai munkák sokszorosítása a magániparnak nem adható ki. Intézkedés történt azonban, hogy a szóbanforgó nyomdákban valóban kizárólag a bizalmas katonai nyomtatványokat állítsák elő, minden más nyomtatványt pedig a katonai hatóságok is magánvállalkozóknál rendeljék meg. 4. Az államrendészeti szervek ágy- és gőzmosó üzemét illetőleg elrendeltetett, hogy a paplankészítő üzemet meg kell szüntetni. A gőzmosó üzem pedig fennmarad ugyan, de semmiféle magánmunkát nem vállalhat. 5. A lefolytatott üzemi felülvizsgálati eljárás eredményei szerint a folyamőrség és egyéb közrendészeti szervek anyagraktárának férfiszabó műhelyei, a reáliskolai nevelőintézeteknek cipész és szabó műhelyei, a koronaőrség parancsnokságának férfiszabó műhelye, a Ludovika Akadémia gazdasági hivatalának szabó és asztalos műhelye, a jutási altisztképző iskolának szabó és cipész műhelye, a szombathelyi honvédkórháznak, valamint az élelmezési raktárnak cipész műhelyei s végül a katonai nevelőintézeteknek és a Ludovika Akadémiának fehérnemű- és harisnyajavító műhelyei vannak. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy a felsorolt esetek közül egyetlen egyben sem lehet szó tulajdonképpeni műhelyek fenntartásáról, hanem a megnevezett intézetek mellé beosztott legénység foglalkozik azokkal a sürgős természetű javítási munkálatokkal, melyek az intézeti tagok ruházatának rendben tartása körül merülnek fel. Bár így nyilvánvaló, hogy ezeken a munkahelyeken új és magánmunkák nem végeztetnek, mégis a jövőt illetőlen utasítást kaptak, hogy új munkákat a munkahelyeken semmi esetre sem szabad végezni — még abban az esetben sem, ha a megbízók esetleg a hadsereg kötelékébe tartozó egyének lennének. 6. Az Országos Ruházati Intézet a világháború folyamán létesített közüzemből mint önálló vagyonkezelésű rt. 1930 júniusában alakult meg. A részvénytársaság részvénytömegéből 2*5% az Altruista Ruházati Ipari Orsz. Alapítvány,. 35% a pénzügyminisztérium, 62*5% pedig a honvéd jóléti alap tulajdonában áll. Ez utóbbi rész a honvéd tiszti és altiszti kar tulajdona s az alap jogosult vagyonának gyümölcsözése érdekében vállalkozásokat kezdeményezni, ül. azokban részt venni. Az alap felügyeleti hatósága a honvédelmi minisztérium, amely így bár nem közvetlenül, hanem mint felügyeleti hatóság azáltal érdekelt az Országos Ruházati Intézet Rt.-nál, hogy a részvénytársasággal kapcsolatos adminisztratív ügyek intézését végzi, mert szakközegek inkább állanak rendelkezésére, másrészt pedig mint hitelező, részben kezességvállalás, részben előleg formájában történt közvetlen hitelnyújtás útján. Az intézet üzleti ágazatai közül a mértékosztálynak az a rendeltetése, hogy idővel egyenruházati intézetté fejlesztessék. Egyenruházati intézettel más államok hadseregei is rendelkeznek, mert fegyelmi szempontból a ruházkodásnál elengedhetetlenül szükséges egyöntetűség érdekében arra szükség van. Az 1933. év első felére vonatkozó mérleg szerint az Országos Ruházati Intézetnek mértékosztályán végzett munkálatoknak kb. 80%-a már egyenruha megrendelésből állott s kb. 20% esett polgári megrendelésekre. Ily körülmények között a mértékr osztály megszüntetésére nem kerülhetett sor s ez azért sem kívánatos, mert a vállalatnak nyújtott állami kölcsönök visszatérítése kizárólag a mértékosztály