Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.
Irományszámok - 1931-633. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. t.-c. 34. §-a alapján az állami üzemek tárgyában
268 633. szám. irányban — hogy a nyomda valójában kizárólag tanulmányi célokat szolgáljon s ennek következtében semmi néven nevezendő magánmunkát ne vállalhasson. 3. Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola grafikai műhelyének célja a növendékeket különböző iparművészeti munkák technikájával megismertetni. Az iparművészeti oktatás érdekében ez a műhely vitathatatlanul fenntartandó, mert az iparművészeti oktatáshoz a nyomdatechnika elsajátítása hozzátartozik. Elrendeltetett, hogy szigorúan csak az oktatással kapcsolatos munkálatokat végezhessen s hogy a jövőben a műhelyvezetők se vállalhassanak magánmunkákat. 4. Az Orsz. M. Kir. Iparművészeti Iskola műhelyei a megejtett bizottsági vizsgálat szerint kizárólag tanítási célokat szolgálnak s felszerelésük is sajnálatraméltó módon — annyira kezdetleges és szűk keretek között mozgó, hogy a magániparnak versenyt nem támaszthatnak. Ezekben a szűk keretekben a műhelyek fenntartásához hozzájárultam. Utasítás adatott ki, hogy a műhelyek szigorúan csak az oktatással összefüggő munkálatokkal foglalkozzanak s hogy a műhelyek vezetői magánmunkát ne vállalhassanak. 5. A tudományegyetemeknek és a műegyetem gazdasági (gondnoki) hivatalaival kapcsolatosan több műhely áll fenn. Budapesten a Pázmány Péter tudományegyetemnek 2, a debreceni és pécsi egyetemnek, valamint a műegyetemnek 1—1 lakatos, a budapesti tudományegyetemnek belső és külső kazánházi, a budapesti tudományegyetemnek, valamint a debreceni és pécsi egyetemnek 1—1 asztalos, a budapesti, debreceni és pécsi tudományegyetemnek 1—1 műszerjavító, a szegedi és a debreceni tudományegyetemnek 1—1 műszaki, a szegedi egyetemnek üvegtechnikai, a debreceni és pécsi egyetemnek 1—1 festő, a műegyetemnek bádogos, a debreceni tudományegyetemnek és műegyetemnek vízvezeték- és gázszerelő, a műegyetemnek pedig villanyszerelő műhelye van, melyek azonban az egyetemek épületeinek és berendezéseinek legsürgősebb javításain, továbbá bizonyos orvosi és egyéb műszerek karbantartásán s ezek esetleges hiányainak javításán és más apró javításokon kívül más munkát nem végeznek. Minthogy pedig másrészt ezeknek a műhelyeknek ilyen értelemben legszűkebbre szabott munkásságára az egyetemi oktatás, a klinikákon pedig fontos közegészségügyi érdekek szempontjából feltétlenül szükség van, e műhelyek fennmaradnak, de azzal az utasítással, hogy a műhelyekben valóban csak a légsürgősebb és legszükségesebb karbantartási és apróbb javítási munkák végeztessenek el, a nagyobb javítási munkák pedig okvetlenül az iparosságnak adassanak ki. Velem együtt az egyetemek főhatósága, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr is teljes mértékben át van hatva attól a tudattól, hogy a kisiparosság érdekei védelemre szorulnak. Ennek bizonysága az, hogy a debreceni tudományegyetemet illetően pl. a debreceni ipartestület engedélyt k,apott arra, hogy a gazdasági hivatalnál bármikor érdeklődhessék az egyetemi épületeken stb. szükséges javítások végzése iránt és azokra vonatkozólag tagjai ajánlatot tehessenek s ugyanebből az okból az egyetemi intézetekben alkalmazott gépfelügyelő, műszerész stb. személyzet is mindenféle magánmunka végzésétől eltiltattak. 6. A gyógypedagógiai intézetek közül a) a Vakokat Gyámolító Országos Egyesület budapesti központi foglalkoztató intézetének, b) a Vakokat Gyámolító Borsod—Miskolci Egyesületének (Miskolc), c) a Vakokat Gyámolító Dunántúli Egyesületének (Szombathely), d) a Vakok Államilag Segélyezett Ipariskolájának és Foglalkoztató Műhelyének (Budapest), e) a Siketnéma Lányok Foglalkoztató Intézetének (Vác), valamint f) a Debreceni Siketnéma Intézet leány-foglalkoztató tagozatának vannak bizonyos műhelyei, melyekben a növendékeknek különböző ipari szakmákban való kiképzése érdekében ipari tevékenység folyik,
