Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-633. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése az országgyűléshez az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. t.-c. 34. §-a alapján az állami üzemek tárgyában

633. szám. 265 és anyagok értékét pedig 321.802 P-re értékelte. A részvénytársaságnak 1930-ban 98.688 P vesztesége volt ; azóta mérleget nem publikált, sőt időközben a gyár üzeme be is szüntettetett s csak a legújabb időkben indult meg ismét, mikor a pénzügyminisztérium az üzem megindítására szükséges összeget a földmívelésügyi minisztériumnak rendelkezésre bocsátotta. Nem kétséges, hogy a szőlőgazdasági szempontból rendkívül fontos szénkéneggyártással az országban egyedül foglalkozó e vállalat fenntartásához a hazai közgazdaságnak is nagy érdekei fűződnek, annál inkább, mert a szénkéneg gyártása iránt a magánipar nem mutatott érdeklődést s panaszt sem emelt a vállalat működése ellen. A gyár megszüntetése vagy akár szüneteltetése azzal a következménynyel járna, hogy az ország mezőgazdasága részére külföldről való beszerzéssel kellene kielégíteni a szénkénegszükségletet. A közgazdasági szempontok s másrészt az államháztartás érdekei ütköznek össze ebben a kérdésben s adott helyzetben nem emelhettem észrevételt a gyár fenntartásával szemben, hangoztatva, hogy a kormány készségesen eladja ezt a gyárat magánvállalkozónak, ha az átvételre megfelelő ajánlatot tesz. 7. Az állami borkősavgyár (borgazdasági vegyipari rt.) beruházott tőkéje 22.800 db. egyenként 10 pengő névértékű részvény, teljes egészében a földmívelésügyi minisztérium tulajdonában áll. A vállalat célja a borkezeléssel kapcsolatos melléktermékek feldolgozása és értékesítése. Az érdekeltség a borkősavgyár fenntartása ellen sem emelt észrevételt, mert a magánipar ennek a terméknek előállításával nem foglalkozik (azelőtt Lajtaújfalun volt ilyen gyárunk) és nem is szándékozik foglalkozni azzal s az üzem működése ellen panasz nem merült fel. Sajnálatos azonban, hogy ez a vállalat is jelentős veszteséggel dolgozik, az 1931. évet pl. 102.725 P veszteséggel zárta. A mezőgazdaság érdekeire való tekintettel tehát egyelőre ez az üzem is fenntartatott t ugyan, bár a földmívelésügyi minisztérium készséggel megválnék attól, ha elfogadható ajánlattal vevő jelentkeznék. 8. A Magyar tufamüvek rt. részvénytőkéje 10.000 db. 40 P névértékű részvény, melynek összegét a vállalat az Orsz. Falusi Kislakásépítő Szövetkezet Rt.tól kapta amortizációs" kölcsön formájában. A vállalat Magyarország területén található riolit-tufának és egyéb kőzeteknek építési anyag és minden egyéb célra való felhasználása, termelése, feldolgozása és nagyban való eladása, továbbá az építkezésekkel kapcsolatos mindennemű ügyletek érdekében alakult. A részvénytársaság azonban 1929 júliusában üzemét forgótőke hiánya miatt megszüntette s ellene 1931 végén csődöt kértek. A vállalat gyárépületét f. év tavaszán árverésen az Országos Falusi Kislakásépítési Szövetkezet megvette. 9. A Magyar Seprő gyár és Agrár ipar Rt. alaptőkéje 60.000 P volt, mely 440 db. törzs- és 3310 db. 16 P névértékű elsőbbségi részvényre oszlott. A vállalat üzemét az 1930. év derekán beszüntette, azóta felszámolás alatt áll s a felszámolási munka már annyira előrehaladt, hogy csupán a berendezési tárgyak értékesítése van még hátra. Intézkedésre ezen üzemet illetően nem volt szükség. 10. Budafokon, Miskolcon, Badacsonyon és Sátoraljaújhelyen állami közpincék vannak, melyeket annak idején a földmívelésügyi minisztérium a közgazdasági alap terhére létesített. A közpincék megfelelő propagandával és pincefelszereléssel nem rendelkező szőlőbirtokosok borait tárolják és szakszerű kezelésben részesítik. A közpincék munkájával szemben az érdekeltség részéről észrevétel nem tétetett s azokat a hozzájuk fűződő jelentős közgazdasági érdekekre való tekintettel a magam részéről is fenntartandóknak vélem. 11. A budafoki állami pincegazdaság feladatköre jobbminőségű borok kezelése s ezeknek a belföldön és külföldön való propagálása. A vállalat üzemét Képv. iromány. 1931—1936. YIII. kötet. 34