Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-630. Törvényjavaslat a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről

630. szám. 207 nősen alkalmas lehet arra, hogy a kamara fizető tagjait esetleg súlyosan érintő vagyoni kérdésekben kellő felelősségérzet nélkül szólaljon fel olyan tag, akinél a fizetőképesség vagy készség hiányzik. A most tárgyalt rendelkezés — amely éppúgy, mint a törvényjavaslat 15. §-a nemcsak a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért, de valamennyi ügyvédi kamarára vonatkozik — egyáltalában nem érinti a kamarai illetménnyel vagy országos ügyvédi gyám- és nyugdíj intézeti járulékkal hátralékos kamarai tagnak azt az ügyvédi tevékenységét, amely az önkormányzati jogok gyakorlásával nem kapcsolatos ; nem kívánja azonban az önkormányzati jogok gyakorlását az esedékesség évét követő évben utólag teljesített fizetés útján lehetővé tenni. Ennek megengedése egyes esetekben azt eredményezhetné, hogy a nem fizetőképes tag helyett más teljesítené a fizetési kötelességet és ezzel a maga javára biztosítaná azt, hogy a tag főként választásokkal kapcsolatos önkormányzati jogait kellő függetlenség hiányában gyakorolja. A 14. §. nem rendelkezik arról, hogy a kamarai illetménnyel vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíj intézeti járulékkal hátralékos kamarai tisztviselő ügykörét a kamarai közgyűlésen, értekezleten vagy választmányi ülésen nem gyakorolhatja és nem tesz hasonló rendelkezést a kir. Kúria ügyvédi tanácsának ügyvéd tagjára nézve sem. A kamarai tisztviselőkről és a kir. Kúria ügyvédi tanácsának tagjairól fel lehet tenni, hogy az ügyvédi karnak mindenkor abból a rétegéből kerülnek ki, amely a kamarai tagsággal kapcsolatos anyagi kötelezettségeinek pontosan eleget tesz. Ha ez adott esetben mégsem következnék be, úgy az említettek bizonyára levonnák az ebből folyó következést, tisztségükről való lemondás formájában. Tisztségük gyakorlása különben is alig leküzdhető nehézségbe ütköznék ilyenkor annak következtében, hogy a törvény rendelkezéseinél fogva a kamara önkormányzati életében semmiféle társasintézményben (közgyűlés, választmány, értekezlet) nem vehetnek részt. A most említett okokból a törvényjavaslat nem tartotta szükségesnek, hogy eltiltsa a kamarai tisztviselőt ügykörének ellátásától, ha az őt terhelő kamarai illetménnyel vagy országos ügyvédi gyám-és nyugdíj intézeti járulékkal hátralékban maradt, kizárja azonban, hogy ilyen esetben a kamara tagját kamarai tisztviselővé megválaszthassák. A 15. §-hoz. Ez a §. bűncselekményekkel és fegyelmi vétségekkel kapcsolatban állapít meg kizáró okokat az ügyvédi kamara tisztviselőjére, választmányi tagjára és képviseleti közgyűlési kiküldöttjére nézve olyan esetekben, amikor ezt a kamara méltósága vagy a kamarai tag egyéni sértetlenségének hiánya indokolttá teszi. A 16. §-hoz. Ez a §. az igazságügyminisztert bízza meg a törvény végrehajtásával és hatálybaléptetésével. Budapest, 1933. évi október hó 24. napján. Dr. Lázár Andor s. k., m. kir. igazságügyminiszter.