Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-630. Törvényjavaslat a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről

206 630. szám. Ennek a §-nak utolsó bekezdése értelmében a kamara tisztviselője ellen a képviseleti közgyűlésnek már egyízben igazolatlanul elmulasztása miatt is fegyelmi eljárásnak van helye. A törvényjavaslat ekként minden vonatkozásban a fegyelmi bíróság kezébe teszi le a döntést a kamarai tisztviselő igazolatlan közgyűlési elmaradása miatt a tisztviselőt érintő következmények felől. A fegyelmi bíróságnak az eset körülményei szerint módjában lesz ilyen esetben a fegyelmi büntetés bármelyik nemét alkalmazni. Kern kíván eltérni a törvényjavaslat a tekintetben, hogy az igazolatlannak tartott elmaradás címén a kamara tisztviselője ellen a fegyelmi eljárás kezdeményezésére mindazok jogosultak legyenek, akik az 1874: XXXIV. t.-c. 79. §-a értelmében általában jogosultak fegyelmi eljárás kezdeményezésére. A 10. §-hoz. Ez a §. rendelkezik arról, hogy rendes képviseleti közgyűlést mikor kell tartani és egyúttal biztosítja azt, hogy indokoltnak látszó esetben rendkívüli közgyűlést is össze lehessen hívni. A 11. §-hoz. A képviseleti közgyűlés rendszere biztosítani kívánja az ügyvédi kamara közgyűlésének helyes és eredményes működését az igazi önkormányzat szellemében. Ezt nem akadályozni, sőt előmozdítani kívánja a javaslat abban, hogy az ügyvédi kamara bármelyik tagjának megadja azt a jogot, hogy a képviseleti közgyűlés elé a törvényben szabályozott módon írásbeli indítványt terjeszthessen. A 12. §-hoz. Ez a §. is az igazi önkormányzat szellemében kívánja biztosítani, hogy az ügyvédi kamara minden tagja szavát hallathassa az oly értekezleten, amely az ügyvédi hivatást érintő, vagy az ügyvédi tevékenységgel vagy jogszolgáltatással kapcsolatos egyéb kérdést tárgyal. Azok az okok, amelyek a képviseleti közgyűlés rendszerének megalkotását szükségessé teszik, a dolog természeténél fogva indokul szolgálnak arra is, hogy a kamara minden tagjának részvételével tartott értekezlet csupán tanácskozhasson, de ne hozhasson a kamara tagjaira kötelező határozatot. Az értekezletre vonatkozó részletes szabályok megállapítását a törvényjavaslat az ügyrendre kívánja bízni; ezek sorában lehet majd rendelkezni arról, hogy ki és milyen feltételek mellett lesz hivatott, illetőleg köteles az értekezlet összehívására. A 13. §-hoz. Ez a §. módot ad arra, hogy az ügyvédi kamara minden tagja fontos kérdésben — értekezleten való személyes részvétel helyett — írásbeli szavazás útján foglalhasson állást, ha ezt a képviseleti közgyűlés vagy a választmány többsége az értekezleti állásfoglalásnál megfelelőbbnek látná. Az állásfoglalás ilyen esetben sem eredményezne a kamarára kötelező határozatot. A 14. §-hoz. Ez a §. azt a kamarai tagot, aki a kamarai illetménnyel vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíj intézeti járulékkal hátralékban marad, az esedékességet követő évben kizárja a kamara önkormányzatában való közreműködéstől. A most említett rendelkezés azt a természetes elvet kívánja megvalósítani, hogy önkormányzati jogokat csak az gyakorolhatja, aki ezekkel kapcsolatos kötelességeinek eleget tesz. Különösen indokolatlannak látom azt, hogy a kamara fizető tagjaira méz ve vagyoni kötelezettségekkel járó kérdésekben elhatározó szava lehessen olyan tagnak, aki ilyen kötelezettségnek nem tudott vagy nem akar eleget tenni. A kamarai közgyűlések vagy választmányi ülések sűrűn foglalkoznak az előbb említett vagyoni természetű kérdésekkel, mint amilyenek a kamarai illetmény vagy az országos ügyvédi gyám- és nyugdíj intézeti járulék mértékének megállapítása, segélyek megszavazása vagy általában terhes kötelességek vállalása, de ezek a kérdések kihathatnak a kamarai választások eredményére is és a kamarai értekezleten való állásfoglalás is egyfelől befolyással lehet ilyen kérdésekben való határozathozatal eredményére, másfelől a kamarai értekezlet nyilvánossága külö-