Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-630. Törvényjavaslat a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről

630. szám. 205 A 6. §-hoz. Ebben a §-ban kapott felhatalmazás alapján kiadott rendeletben a közgyűlési kiküldöttek választásának előkészítésére és lebonyolítására hivatott választási bizottság alakításáról kívánok rendelkezni, ennek feladataként szabályozni kívánom a választói névjegyzék összállítására vonatkozó eljárást, a szavazók igazolását szolgáló szavazójegy kézbesítését, a lajstromok ajánlásához szükséges ajánlók számát és az ajánlás, továbbá a szavazás módját. A szavazóhelyiségben a választás zavartalanságának biztosításáról és a rend fenntartásáról, a választás eredményének megállapításáról, a közgyűlési kiküldöttek megbízásának kezdőpontjáról és ezeknek utóbb szükség esetén pótlásáról a most tárgyalt rendeletben ugyancsak rendelkezni kívánok. A 7. §-hoz. Ez a §. mondja ki, hogy a képviseleti közgyűlés a kamara tisztviselőiből, a választmányi tagokból és a közgyűlési kiküldöttekből áll. A kamara többi tagját a képviseleti közgyűlésen részvételi jog — a törvényjavaslat alapvető elgondolásának megfelelően — a most tárgyalt §. szerint nem illeti meg, a közgyűlés azonban nyilvános és így a kamara minden tagja jelen lehet a közgyűlés hallgatóságának a soraiban, de csak a tanácskozó helyiségtől elkülönített helyen. A 8. §-hoz. Ez a §. a képviseleti közgyűlés összehívásának módját akként szabályozza, hogy a közgyűlés időpontjáról annak minden tagja mindenesetre tudomást szerezhessen. A 9. §-hoz. Ez a §. gondoskodni kíván arról, hogy a képviseleti közgyűlés minden tagja a közgyűlésen megjelenést olyan kötelességnek tekintse, amelynek elmulasztása csak alapos okból lehet helyénvaló. Ilyen okra hivatkozó igazolás elbírálását a §. a kamara elnökére kívánja bízni, de a választmány hatáskörét állapítja meg abban az esetben, ha a közgyűlési kiküldött vagy választmányi tag nem kíván megnyugodni az elnöknek abban az írásbeli határozatában, amelyben az elnök közli vele, hogy képviseleti közgyűlési* tagsága három igazolatlan képviseleti közgyűlési elmaradás folytán megszűnt. Megfontolásra érdemes, nem lenne-e helyesebb a választmány hatáskörébe utalni a határozathozatalt — esetleg csak jogorvoslat formájában, melyet az első fokban eljáró elnök határozata ellen lehet érvényesíteni —- minden egyes elmaradás igazolása kérdésében és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a harmadik igazolás nélkül elmulasztott képviseleti közgyűlés -napját követő nyolc nap elteltével a választmány írásban közli a mulasztó taggal, hogy képviseleti közgyűlési tagsága a törvény 9. §-a értelmében megszűnt. Ilyen megoldás mellett a választmánynak legutóbb említett írásbeli közlése ellen nem kellene jogorvoslatot biztosítani, mert ez csupán a törvényben kötelezően megállapított jogkövetkezményt ad tudtul a három ízben igazolatlanul mulasztott képviseleti közgyűlési kiküldöttnek vagy választmányi tagnak. A törvényjavaslat a most érintett megfontolással szemben az igazolás kérdésében a döntést a kamara elnökére kívánja bízni, mert ez a kamarának állandóbban működő szerve, mint a választmány és megelégszik azzal, hogy a választmány az igazolatlanul elmulasztott képviseleti közgyűléssel kapcsolatban csak akkor hozzon és ekkor is csak jogorvoslat formájában határozatot, ha a háromízben igazolatlanul mulasztott tagra nézve az ezekből a mulasztásokból következő joghátrányt kell megállapítani. Választmányi tagnál a képviseleti közgyűlési tagságnak a képviseleti közgyűlésről három ízben igazolatlanul távolmaradás következtében elvesztése a törvény kötelező rendelkezése folytán szükségképpen együttjár a választmányi tagság elvesztésével is. Ezért a választmányi tagság szempontjából az igazolás, illetőleg az igazolatlanul elmaradás következményei kérdésében a törvényben nem kell külön rendelkezni.