Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-630. Törvényjavaslat a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről

204 630. szám. A kisebbség közgyűlési képviseletéről intézményesen gondoskodás hiánya nyilvánvaló ellentétben volna a törvényjavaslatnak azzal az alapvető elgondolásával, hogy a nagy taglétszámú ügyvédi kamaránál azért kell áttérni a képviseleti közgyűlés rendszerére, mert a kamara valamennyi tagjából álló közgyűlés helyett ezzel lehet biztosítani a tagok valódi akaratának az önkormányzatban érvényesülését. Ha képviseleti közgyűlés rendszeréré áttérés hiányában a nagy taglétszámú ügyvédi kamaránál a közömbösebb többséget mozgékonyabb kisebbség felülkerekedésétől lehet félteni, képviseleti közgyűlés mellett viszont értékes kisebbség szorul annak intézményes biztosítására, hogy a kamarai önkormányzatban résztvehessen. Ezért kívánja a törvényjavaslat a közgyűlési kiküldöttek választásánál a lajstromos és arányos választási rendszert alkalmazni. A közgyűlési kiküldöttként jelöltek nevét tartalmazó lajstromoknak a választáson részvételét a törvényjavaslat a lajstrom ajánlásához köti és így biztosítani kívánja, hogy az ügyvédség vagy az ügyvédi önkormányzat tárgyi érdeke szempontjából jelentéktelen, vagy esetleg éppen csak alkalomszerű kisebbségek jelöltjei a választásban ne vehessenek részt. A közgyűlési kiküldöttek választásánál a titkos szavazás a választásnak szabadságát és tárgyiasságát kívánja szolgálni; erre a célra a javaslat annál is inkább figyelemmel van, mert a pártok, illetőleg csoportok szerint elkülönült választási lajstromok mellett fokozott mértékben látta indokoltnak ezen a réven biztosítani azt, hogy a választási mozgalom során a szavazók akaratnyilvánításánál ne érvényesülhessen olyan meg nem engedett befolyás, amely indokoltan számbajöhető kisebbségeket a kamarai közgyűlésen kiküldöttei útján részvételből kizár. Az 5. §-hoz. Ez a §. a szavazást mind a kamara tisztviselőinek és választmányi tagjainak, mind pedig közgyűlési kiküldötteinek választása alkalmával — bírság terhe mellett — egyaránt kötelezővé teszi. Ekként biztosítani kívánja, hogy mindenik tag nyilvánítsa akaratát azoknak megválasztásánál, akikre ezentúl, a választásokat kivéve, a közgyűlésen közreműködés feladata a kamara valamennyi tagja helyett egyedül hárul. Az erről gondoskodáson annál is inkább nagy súly van, mert az ügyvédi kamarának az 1874 : XXXIV. t.-c. 19. §-ában meghatározott hatáskörénél fogva az ügyvédi kamarai választások olyan közintézmény működésére vonatkoznak, amelynek feladatai mellett a szavazat jog gyakorlását indokoltan lehet közjogi jelentőségűnek, vagyis nemcsak jognak, de kötelességnek is tekinteni. A szavazásnak kötelezővé tételét kivéve, a kamara tisztviselőinek és választmányi tagjainak választási módja, a törvényjavaslat elgondolása szerint, a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért ügyvédi kamaránál sem fog eltérni az 1874 : XXXIV. törvénycikk alapján most fennálló választási rendszertől. A javaslat nem lát indokoltnak a szavazás kötelezővé tételén túlmenő ilyen eltérést az ország területén működő ügyvédi kamarák közt; különösen nem látja indokoltnak kiterjeszteni az arányos és lajstromos választást a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért ügyvédi kamarák tisztviselőinek és választmányi tagjainak választására, mert a tisztviselők és általában a választmány megbízatása és működése szempontjából az egyéni rátermettségnek és ezen alapuló együttműködésnek olyan jelentőséget tulajdonít, amelyet a többségi választás rendszere az arányos választás rendszerénér jobban szolgál. Ebben a tekintetben nézetem szerint meg lehet elégedni azzal, hogy a kisebbség soraiból választott közgyűlési kiküldöttek a képviseleti közgyűlésen a választmányt, a tisztikart is ideértve, ellenőrizni fogják és ennek a joguknak gyakorlása végett a törvényjavaslat 10. f-ának második bekezdése alapján rendkívüli közgyűlés összehívását is kívánhatják.