Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-624. A m. kir. belügyminiszter jelentése az országgyűléshez az iparfejlesztésről szóló 1931:XXI. t.-c. 34. §-a alapján a törvényhatósági és községi üzemek tárgyában

172 624. szám. Kecskemét, valamint Pécs tj. város közvágóhídjainak s azokkal kapcsolatos jéggyárainak, továbbá Csongrád, Szolnok és Kisújszállás megyei városok közvágóhídjainak, Karcag megyei város vágóhídjának és ezidőszerint szünetelő jéggyárának, Rákospalota és Mezőtúr megyei városok közvágóhídjainak Kiskunfélegyháza megyei város köz vágóhídjának és bérbeadott jéggyárának, Balassagyarmat megyei város köz vágóhídjának és jéggyárának, Salgótarján megyei város közvágóhídjának, Mohács megyei város köz vágóhídjának és jéggyárának, Túrkeve, Zalaegerszeg és Sátoraljaújhely megyei város közvágóhídjainak, végül pedig Mezőkeresztes, Mindszent, Zámoly, Mezőladány és Tiszalök községek közvágóhídjainak s Kisvárda község közvágóhídjának és jéggyárának továbbra is fenntartását engedélyeztem. Debrecen, Kecskemét és Pécs tj. város közönségét, továbbá Balassagyarmat megyei várost érdeklődőleg Nógrád vármegye, Karcag megyei várost érdeklődőleg Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye, Kisvárda községet érdeklődőleg pedig Szabolcs-XJng k. e. e. vármegyék közönségét felhívtam, hogy a közületek vagyoni és háztartási és a közönség érdekeinek figyelemmel tartásával lehetőleg kíséreljék meg a közvágóhíddal kapcsolatos jéggyár, vágy legalább a magánfogyasztásra kerülő jéggyári termékek árusításának bérbeadását abban az esetben is, ha a városban vagy községben magánjéggyár nincs. Feltétlenül meg kell kísérelni a bérbeadást akkor, ha a városban vagy községben magánjéggyár is van. Mohács megyei várost érdeklődőleg Baranya vármegye közönségét végül arról értesítettem, hogy helyeslem azt a rendszert, melynél fogva a város a nagyközönség számára szükséges jég forgalombahozataláról úgy gondoskodik, hogy azt versenytárgyalás útján magánvállalkozásra bízza. h) Műjéggyárak, A belügyminiszter felügyeleti hatósága alá tartozó közületeknek a j) alatt említett jéggyárakon kívül még elég sok esetben vannak jéggyáraik. Ezek a jéggyárak vagy egész önálló üzemek, vagy pedig valamelyik hatósági üzemmel, de nem a közvágóhíddal vannak kapcsolatban s ezért soroltam reájuk vonatkozó intézkedéseimet jelentésem külön szakaszába. Műjéggyára 3 törvényhatósági, 10 megyei városnak, továbbá négy községnek van. Volt ezenkívül még a felszámolás alá vont Esztergomi Közművek B>tnak jéggyári ágazata — időközben azonban ezt eladták. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a jéggyárak a közegészségügy szolgálatában állnak, nagyfontosságú funkciót töltenek be és feltétlenül fenntartandók, sőt működésükben sem akadályozandók, ha az illető városban vagy községben más jéggyár nincs. Más kérdés azonban az, hogy a már meglévő hatósági jéggyárak milyen formában használtassanak ki. Fentebb már említést tettem arról, hogy a kereskedelmi tevékenységet kifejtő hatósági jéggyárak bérbeadását még abban az esetben is meg kell kísérelni, ha azok köz vágóhíddal kapcsolatosak. A többi, jelentésemnek ebbe a szakaszába felsorolt, jéggyár esetében sincs másképp, különösen oly esetekben, mikor a hatósági jéggyár magánjéggyárral konkurál. Amikor tehát Győr, Sopron és Székesfehérvár tj. városok, Szekszárd, Mezőtúr, Szolnok, Kalocsa, Pápa, Veszprém, Hajdúböszörmény, Eger, Nyíregyháza és Szombathely megyei városok, továbbá Mezőkövesd, Kába, Dévaványa és Hatvan községek jéggyárainak további fenntartását engedélyeztem, egyúttal közöltem az érdekelt törvényhatóságok közönségével, hogy általában súlyt helyeznék a hatósági jéggyár olymódon való bérbeadására, ami mellett a városok és községek vagyoni és háztartási közönség érdekei is megóvatnak. Okvetlenül meg kell kísérelni a bérbeadást olyan városokban és községekben, ahol magánjéggyár is áll fenn.