Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-624. A m. kir. belügyminiszter jelentése az országgyűléshez az iparfejlesztésről szóló 1931:XXI. t.-c. 34. §-a alapján a törvényhatósági és községi üzemek tárgyában

624. szám. 173 l) Téglagyárak (tégla- és cserépgyárak, téglavetők). Téglagyára 4 törvényhatósági, 9 megyei városnak és 19 községnek volt az üzemfelülvizsgálati eljárás megállapítása szerint. Tudatában vagyok annak a fontos körülménynek, hogy a legtöbb városi vagy községi téglagyár hosszú idők óta áll a város, illetve a község tulajdonában s egyfelől különösen építkezési konjunktúra idején valóban árszabályozó tevékenységet fejt ki, másrészt pedig a községek háztartása szempontjából is hasznos szolgálatokat teljesíthet. —- A jelenlegi közgazdasági viszonyokat mérlegelve, mégis úgy vélem, hogy a hatósági téglagyárak (téglavetők, stb.) — szoros kivételeket nem számítva—még sem olyan üzemek, amelyeket a közületek kezelésében okvetlenül meg kellene hagyni. A városi és községi téglagyárakat és téglavetőket tehát vagy el kell adni, elsősorban természetesen ott, ahol erre nézve máris meg van a hajlandóság, vagy pedig legalább is meg kell kísérelni bérbeadásukat. Ugyanez az álláspontom azokra a téglagyárakra és téglavetőkre vonatkozólag is, amelyek átmenetileg üzemen kívül vannak. Természetesen tudomásul vettem azt, hogy Győr tj. város téglagyára működését megszűntette és felszámolás alatt áll, hogy továbbá Csongrád megyei város téglavetőjének megszüntetése máris kimondatott s hogy végül Fegyvernek község téglagyára magánkézbe került. A többi hatósági téglagyárra vonatkozólag a következőképpen intézkedtem : Debrecen tj. város tégla- és cserépgyárának eladása, illetve eredménytelen próbálkozás esetén bérbeadása megkísérlendő, — Hódmezővásárhely tj. város kéziüzemű téglagyárának bérbeadása megkísérlendő, Kecskemét tj. város jelenleg üzemen kívül álló téglagyárának eladása megkísérlendő, sikertelen tárgyalás esetén pedig az üzem bérbeadása kísérlendő meg. Mezőtúr, Túrkeve és Karcag, Kiskunfélegyháza, Kőszeg és Hajdúnánás megyei városok téglagyárainak bérbeadása megkísérlendő, Makó megyei város téglagyárának eladása megkísérlendő, eredménytelen tárgyalás esetén pedig annak bérbeadása : Nyíregyháza megyei város téglagyárának esetleges üzembehelyezése alkalmával a bérbeadás megkísérlendő. A bérbeadás megkísérlendő a következő községek téglagyárainál is: Török szentmiklós, Derecske, Lajoskomárom, Mezőkomárom, Sümeg, Felsőireg, Csanádpalota. —< Tudomásul vettem a máris érvényben levő bérleti kihasználást a következő községek téglagyárainál: Enying, Hajdúszovát és Döbrököz. Elrendeltem Dévaványa község téglagyárának teljes megszüntetését s intézkedtem Mezőberény téglagyárának eladása iránt, — azzal, hogy sikertelen tárgyalás esetén a gyárnak bérbeadását kell megkísérelni. Hozzájárultam végül minden kikötés nélkül a következő községek téglagyárainak fenntartásához : Gönc, Felsőnyék, Kisláng, Nagyszokoly, Ozora és Sárszentlőrinc. m) Községi korcsmák, vendéglők (korlátlan kimérések és lóhússzékek). Jelentésemnek ebbe a szakaszába foglalható vállalkozása 5 megyei városnak és 42 községnek van. A községi korcsmák, vendéglők és korlátlan kimérések elbírálásánál az 1921. évi IV. t.-c. 14. §-át tartottam szem előtt, amely új italmérési engedélyek kiadásánál a községeknek elsőbbséget biztosít —• annál inkább, mert az italmérési jogot gyakorló községek az engedély alapján befolyt tiszta jövedelmet, minden esetben legalább annak 50%-át, kulturális, közegészségügyi és népjóléti intézmények léte-