Képviselőházi irományok, 1931. VII. kötet • 509-568. sz.
Irományszámok - 1931-511. A m. kir. kereskedelemügyi miniszer jelentése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1932. évi XVI. egyetemes Értekezletén elfogadott egyezménytervezetekről és ajánlásokról
30 511. szám. helyeken foglalkoznak, ahol ily áruk tárolva voltak, a hazai törvényhozásnak a munkások testi épségét biztosító óvóintézkedések előírásáról kell gondoskodnia. 13. cikk. Dokkokban, mólókon (wharves), rakpartokon és más, a rakodási munkák lebonyolítására gyakran igénybevett helyeken a hazai törvényhozás által a helyi viszonyokhoz mérten előírt mentőeszközöket, oly módon kell készentartani, hogy az első segélyben való részesítés minél gyorsabban megtörténhessék és hogy komoly baleset alkalmával a sérültet idővesztesség nélkül lehessen a legközelebbi kórházba szállítani. Az első segélyhez szükséges anyagok állandóan és kellő mennyiségben kéznél legyenek a mondott helyeken olyan állapotban és úgy elhelyezve, hogy a munkaidő alatt könnyen hozzájuk lehessen férni és azonnal fel lehessen használni őket. Az első segélyhez szükséges anyagok egy vagy több felelős személy felügyelete alá helyezendők, akik közül — egy vagy többnek érteni kell az első segély nyújtásához és ehhez a munkaidő alatt bármikor készen kell lenniök. Megfelelő berendezések által gondoskodni kell továbbá arról, hogy a dokkokról, mólókról (wharves), rakpartokról és hasonló fentebb említett helyekről vízbe esett munkásokat ki lehessen menteni. 14. cikk. Senkinek sem szabad eltávolítani vagy elmozdítani korlátot, járódeszkát, létrát, mentő eszközt vagy készüléket, lámpát, felírást, kezelési pallót és egyéb a jelen egyezményben előírt berendezést, ha erre nincs szabályszerűen feljogosítva vagy ha különös szükség esete nem forog fenn; mihelyt elmúlt ez az idő, amely alatt e tárgyak eltávolítása szükséges volt, azokat azonnal vissza kell tenni eredeti helyükre. 15. cikk. Minden Tag részben vagy egészben kivételt tehet a jelen egyezmény rendelkezései alól, ha olyan dokkokról,, mólóról (wharf), rakpartról vagy más ehhez hasonló helyről van szó, amely nem rendszeresen szolgál rakodási munkák céljaira, vagy amelyeknek forgalma gyenge és csak kis hajókra van korlátozva, vagy ha különleges tipusú vagy bizonyos tonnatartalmon aluli hajókról van szó, valamint azon esetekben, midőn az éghajlati viszonyok gyakorlatilag lehetetlenné teszik ezen egyezmény rendelkezéseinek betartását. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatallal közölni kell azokat az előírásokat, amelyek a fentemlített teljes vagy részleges felment vény eket engedélyezik. 16. cikk. A jelen egyezményben megállapított azokat az előírásokat, amelyek a hajók építésére és állandó felszerelésére vonatkoznak, az egyéb cikkekben engedélyezett kivételek fenntartása mellett, haladék nélkül alkalmazni kell azokra a hajókra, amelyeket a jelen egyezmény megerősítése után kezdenek építeni és e naptól számított négy éven belül minden más hajóra. Az egyezményben foglalt előírások ily hajókra nézve azonban a négyévi határidő lejárta előtt is részben vagy egészben érvényesítendők, feltéve, hogy azoknak megvalósítása észszerű és nem ütközik nagyobb nehézségbe. 17. cikk. Hogy a munkások baleset elleni védelmét célzó szabályzatok tényleges alkalmazása biztosíttassék, 1. a szabályzatnak világosan meg kell jelölni azon személyeket, amelyeknek kötelességük ügyelni az előírások megtartására ; 2. intézkedéseket kell tenni hathatós felügyelet szervezése és a szabályzatok elleni vétségek megtorlása ügyében; 3. a szabályzatok szövegét vagy rövid tartalmát jól láthatólag ki kell függeszteni minden dokkban, mólón (wharf), rakparton és más hasonló, a rakodási munkák céljára gyakorta használt helyen. 18. cikk. Minden Tag kötelezi magát, hogy a jelen egyezményt megerősítő Tagokkal ezen egyezmény alapján viszonossági megállapodásokat létesít az egymás
