Képviselőházi irományok, 1931. VII. kötet • 509-568. sz.

Irományszámok - 1931-554. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése az országgyűléshez az 1911. évi VI. t.-c. alapján állami monopolium tárgyáb képező ásványolajfélékre és földgázra vonatkozó állami kutatási és bányaművelési jogoknak az idézett törvénycikk 4. §-a alapján az European Gas & Electric Company londoni és newyorki cégre, - illetve az ezáltal alapítandó magyar részvénytársaságra történt átruházása tárgyában

554. szám. 333 arra, hogy a termelési részesedés fejében kapott nyersolajat az ország belső szükségletének ellátására olcsóbb áron adja. (Szerződés II. pontja.) Általában az ásványolaj és a gáz termelésénél és a termékekkel való rendelkezés alkalmával köteles a társaság a magyar állam gazdasági érdekeit szem előtt tartani és köteles a pénzügyminiszter ezirányú okszerű kívánságainak megfelelni. (Szerződés 10. pontja.) Nézetem szerint az imént ismertetett kikötésekkel a fogyasztóközönség jogos igényeinek kielégítéséről a legmesszebbmenő módon gondoskodtam. Mindazokat a kötelezettségeket, amelyek a Szerződéssel a társaságra átruházott jogok tekintetében az 1911. évi VI. t.-e. 12. és 13. §-ai értelmében a mezőgazdasági érdekeltségekkel szemben az államot terhelik (önköltségen való földgázszolgáltatás a kút 7 kilométeres körzetében és a mezőgazdasági érdekeltség által mélyíthető gázkutak), a társaság köteles elismerni és teljesíteni. (Szerződés 14. pontja.) A hazai munkaerők és hazai ipar védelme érdekében kikötöttem, hogy a társaság általában hazai munkaerőket köteles alkalmazni és szükségleteit a hazai ipar termelése útján köteles beszerezni. Felmentések csak indokolt esetekben fognak adatni. (Szerződés 18. és 19. pontja.) A jogátruházásért az államkincstárnak kikötendő ellenszolgáltatás mértékének megállapításánál a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy az átruházott területeken várható ásványolaj- és földgázmennyiségekre vonatkozólag semmiféle támpont nem áll rendelkezésre. Meg vagyok győződve, hogy az állam érdekeit a legmesszebbmenőén megvédtem akkor, amikor az ellenszolgáltatás fejében a társaság ásványolaj- és földgáztermeléséből bruttó részesedést kötöttem ki az államnak. Ez nemcsak arról biztosítja az államkincstárt, hogy a társaság termelésében a legrosszabb üzletmenet esetén is részesedik, hanem, hogy az állami részesedés a termelés fokozódásával egyenes arányban növekszik. A Szerződés idevonatkozó kikötései szerint a termelt ásványolajból 15 % bruttó részesedést kap az állam, éspedig a pénzügyminiszter választása szerint akár természetben, akár pedig készpénzben. A gázmezőn elért földgázárból pedig 12 % bruttó részesedést köteles a társaság az államnak fizetni. (Szerződés 15. pontja.) Hangsúlyozni kívánom, hogy az állam részére kikötött bruttó részesedés a szokásos mértéket jóval felülmúlja. Csak olyan kivételes esetekben találunk a Szerződésben kikötötthöz hasonló magas részesedést, ahol már feltárt és rendkívül gazdagnak bizonyult olaj mezőkön szereztek koncessziót. Erre a magas állami részesedésre való tekintettel méltányolnom kellett a társaságnak azt a kívánságát, hogy a magyar társaság megalakulásától számított 15 éven belül olyan adó-és illetékmentességet élvezzen, mint aminőt az 1931. évi XXI. t.-c. alapján lehet bizonyos vállalatoknak biztosítani. Tekintettel azonban arra, hogy az imént hivatkozott törvénycikk kedvezményeit csak a vállalat földgáztermelő üzemeinek lehetett volna biztosítani és hogy ezen kedvezményeknek az öt év múlva megalakítandó társaság részére való előzetes biztosítása sem lehetséges a törvény alapján, a Szerződés 24. pontjában kötelezettséget kellett vállalnom arra, hogy ezen jelentéssel egyidőben a m. kir. kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg megfelelő törvényjavaslatot fogok az országgyűlés elé terjeszteni, amely a társaságnak megalakulásától számítandó 15 évre adóés illetékmentességet biztosít. Nézetem szerint a kikötött magas bruttó részesedés pénzügyi előnyei feltétlenül nagyobbak azoknál a bizonytalan összegű adóknál és illetékeknél, amelyeket a pénzügyileg különösebben nem ellenőrzött vállalat leróni köteles volna. Ugyanebben a pontban arról is biztosítottam a társaságot, hogy amennyiben a szerződés tartama alatt a szerződés aláírásának