Képviselőházi irományok, 1931. VII. kötet • 509-568. sz.

Irományszámok - 1931-509. Törvényjavaslat am. kir. szabadalmi bíróság bíráinak és hivatalnokainak felelősségéről

2 509, szám. Melléklet az 509, számú irományhoz. Indokolás „a m. kir. szabadalmi bíróság bíráinak és hivatalnokainak felelősségéről" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A tanulmányi szabadalmakról szóló 1895 : XXXVII. t.-c. 23. §-a szabadalmi hatóságokként a szabadalmi hivatalt és a szabadalmi tanácsot határozta meg. E hatóságok közül a szabadalmi hivatal — bár annak bírói képesítésű tagjai is voltak (24. §.) s a hivatal bírói osztályában sajátlagos bírósági működést fejtett ki (a szabadalom megvonása stb. iránti keresetekben ítéleteket hozott 38. §.) — fegyelmi szempontból nem esett a rendes bíróságokkal egy tekintet alá, bírói és műszaki képesítésű tagjaira, valamint hivatalnokaira egyaránt az id. törvény 28.§-a alapján kibocsátott 733/1896. K. M. ein. rendelet (a szabadalmi hivatal szervezeti ügyviteli szabályzata) 63—66. §-aiban szabályozott fegyelmi eljárás rendelkezései voltak irányadók. E rendelet hivatkozott §-aiból kitűnik, hogy a szabadalmi hivatal elnöke és alelnöke ügyeiben a fegyelmi joghatóságot a szabadalmi tanácsból alakított, végérvényesen határozó fegyelmi bíróság gyakorolta, többi tagjai és hivatalnokai felett pedig elsőfokon a hivatal kebelében alkotott öt tagú fegyelmi bíróság. A másodfokú elj arás, a hivatal bírói tagjaira és hivatalnokaira nézve már nem volt egységes, mert amíg a bírói tagok fegyelmi ügyeiben hozott határozatokat a szabadalmi tanácsból alakított fegyelmi bírósághoz, addig a hivatalnokokra nézve a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez lehetett fellebbvinni. E rendelettel a szabadalmi hivatal bírói tagjai fegyelmi ügyeinek bírósági elbírálása az eljárás egész folyamán biztosítva volt, a hivatalnokoké pedig az elsőfokú eljárásban. (A hivatalnokokra vonatkozó fegyelmi eljárásnak különös sajátsága az, hogy elsőfokú hatósága öt tagú bírói tanács, másodfokú hatosága pedig egy egyszemélyű közigazgatási hatóság : a m. kir. kereskedelemügyi miniszter). Bár a kifejtettek értelmében a fegyelmi eljárásnak túlnyomó részében bírói eljárás temészete volt, az eljárás elrendelése közigazgatási funkcióként jelentkezett. Az említett rendelet 65. §-a ugyanis kimondja, hogy «az eljárás megindításának alapját» «a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek a fegyelmi bírósághoz intézett rendelete képezi». Tekintettel arra, hogy a szabadalmi hivatal nemcsupán bírói képesítésű tagokból is állott, hanem jellegzetesen bírósági működést is végzett, —- állam-