Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-458. "Az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló törvényjavaslat tárgyalása során a felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások

86 458. szám. vénytelen az összeférhetetlenséget eredményező szerződés is. Jóhiszemű harmadik személyek jogait ez az érvénytelenség nem érinti». 21. §-hoz. A 21. §. (i) bekezdésének nyolcadik és kilencedik sorában előforduló ezen kitétel: «(i) bekezdésében» töröltetett és helyette «-ban» kitétel vétetett fel. Ugyanezen bekezdés végére folytatólag a következő szövegrész iktattatott be : » ; nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, melyben az országgyűlés tagja olyan jog, kedvezmény megszerzése, vagy olyan gazdasági kapcsolat létrehozása érdekében jár el, amely őt összeférhetetlen helyzetbe nem hozza. ' (2) Ehhez képest az országgyűlés tagja nem gyakorolhat olyan jogot, nem vehet igénybe olyan kedvezményt és nem érvényesíthet oly szerződésen alapuló igényt, amely a 13—17. §-ok értelmében az összeférhetetlenség megállapítására alapul szolgálhat. 21. §, (1) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlés tagja, ha akár a maga, akár más érdekében — bár ellenszolgáltatás nélkül — a 13. §. (1) bekezdésében meghatározott díj, jutalom vagy segély, a 14. §. (1) bekezdésében meghatározott jog vagy kedvezmény elérése, vagy a 15. §-ban meghatározott gazdasági kapcsolat létrehozása végett a 19. §. (1) bekezdésében említett hatóságnál, köztestület, intézet, üzem, vállalat, alapítvány, alap ügyeinek intézőszervénél eljár; nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, melyben az országgyűlés tagja olyan jog, kedvezmény megszerzése, vagy olyan gazdasági kapcsolat létrehozása érdekében jár el, amely őt összeférhetetlen helyzetbe nem hozza. (2) Nem okoz összeférhetetlenséget az ellenszolgáltatás nélkül folytatott eljárás : 1. ha egyházi, iskolai, egyéb kulturális vagy közjótékonysági testület, 2. ha a képviselő választókerületének törvényhatósága vagy a választókerületéhez tartozó város, község, törvényes érdekképviselet, nem nyerészkedésre irányuló szövetkezet vagy gazdasági célú egyesület, 3. ha a felsőházi tag választó- vagy jelölőtestületének, illetőleg általában az illető foglalkozási ágnak vagy gazdasági érdekeltségnek érdekében vagy felhívására történik ; 4. ha hadigondozott vagy más olyan személy méltányos érdekének érvényesítésére irányul, aki szegénysége vagy elemi csapás miatt vagy köz méltánylást érdemlő egyéb okból támogatásra szorul.