Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.
Irományszámok - 1931-458. "Az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló törvényjavaslat tárgyalása során a felsőház által elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a képviselőházhoz áttett módosítások
458. 17. §-hoz. A 17. §. töröltetett és helyette a következő szöveg vétetett fel: «17. §. A 14—16. §. rendelkezései a felsőház tagjára a következő eltérésekkel állanak : 1. nem okoz összeférhetetlenséget olyan jog vagy kedvezmény, amelyet a felsőház tagja a felsőházi tagság előtt szerzett, úgyszintén olyan szerződéses vagy üzleti viszony sem, amelybe a felsőház tagja ugyancsak a felsőházi tagság előtt lépett; 2. nem okoz összeférhetetlenséget a jog vagy a kedvezmény, a szerződéses Vagy az üzleti viszony,.ha az a felsőházi tag rendes gazdasági tevékenységének a körében keletkezett és annak kereteit nem haladja meg, feltéve, hogy a jog vagy kedvezmény adományozásában vagy fenntartásában, illetőleg a szerződéses vagy üzleti viszony létesítésében a felsőházi tag irányában az eljárt hatóság részéről különös kedvezés nem nyilvánult meg ; ; 3. a jelen §. 1. és 2. pontjában foglalt rendelkezések megfelelően állanak arra az esetre is, amelyben a jogot vagy kedvezményt nem maga a felsőház tagja, hanem a 16. §. (s) vagy (6) bekezdésében meghatározott vállalat szerzi meg, úgyszintén abban az esetben is, amelyben a szerződéses vagy az üzleti viszonyba nem maga a felsőházi tag, hanem a 16. §. (s) vagy (G) bekezdésében meghatározott vállalat lép». 18. §-hoz. A 18. §. (i) bekezdése helyett a következő szöveg vétetett fel: «(i) Az országgyűlés tagja irányában érvénytelen az a hatósági rendelkezés, amely részére összeférhetetlenséget eredméményező jogol vagy kedvezményt ad, továbbá ugyancsak vele szemben érszám. 85 kötvényeket birtokol, végül abban, hogy a pénzintézet közcélú kölcsön lebonyolításában közreműködik. 17. §. A 14—16. §. rendelkezései a felsőház tagjára a következő eltérésekkel állanak: 1. nem okoz összeférhetetlenséget olyan jog vagy kedvezmény, amelyet a felsőház tagja a felsőházi tagság előtt szerzett, úgyszintén olyan szerződéses vagy üzleti viszony sem, amelybe a felsőház tagja ugyancsak a felsőházi tagság előtt lépett; 2. nem okoz összeférhetetlenséget a jog vagy a kedvezmény, a szerződéses vagy az üzleti viszony, ha az a felsőházi tag rendes gazdasági tevékenységének a körében keletkezett és annak kereteit nem haladja meg, feltéve, hogy a jog vagy kedvezmény adományozásában vagy fenntartásában, illetőleg a szerződéses vagy üzleti viszony létesítésében a felsőházi tag irányában az eljárt hatóság részéről különös kedvezés nem nyilvánult meg; 3. a jelen §. I. és 2. pontjában foglalt rendelkezések megfelelően állanak arra az esetre is, amelyben a jogot vagy kedvezményt nem maga a felsőház tagja, hanem a 16.§. (0 vagy(«0 bekezdésében meghatározott vállalat szerzi meg, úgyszintén abban az esetben is, amelyben a szerződéses vagy az üzleti viszonyba nem maga a felsőházi tag, hanem a I6.§. ( 5 ) vagy (0 bekezdésében meghatározott vállalat lép. 18. §. (0 Az országgyűlés tagja irányában érvénytelen az a hatósági rendelkezés, amely részére összeférhetetlenséget eredményező jogot vagy kedvezményt ad, továbbá ugyancsak vele szemben érvénytelen az összeférhetetlenséget eredményező szerződés is. Jóhiszemű harmadik személyek jogait ez az érvénytelenség nem érinti.
