Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról

501. szám. 297 azonban.az igény megállapítását megelőző egy évre visszamenőleg jár. (2) A honvédelmi miniszter a járadék további kifizetését a határozat meghozatala előtt is azonnali hatállyal felfüggesztheti, ha alapos gyanú merül fel, hogy a hadigondozott az eljárt hatóságot a jogalapra vonatkozó adatok szolgáltatása, vagy azok eredete, bizonyító ereje és tartalma tekintetében rosszhiszeműen megtévesztette s ezzel a kincstárnak kárt okozott. Ha az erre vonatkozó gyanú utóbb valónak bizonyul, a miniszter a felfüggesztés folytán visszatartott járadék, illetőleg járadékrészlet törlését, vagy annak megfelelő csökkentését rendeli el; alacsonyabb összegű ellátás megállapítása esetében a kincstár kárának megtérüléséig erre a célra az esedékes új járadék visszatartását is elrendelheti. Ez az intézkedés nem érinti a bűnvádi eljárás megindítását, amennyiben annak helye van. (3) A járadékot, valamint az e törvény alapján járó s visszatérő időközökben esedékes egyéb pénzbeli ellátásokat rendszerint havonkint, előzetesen kell folyósítani és az igényjogosult saját kezéhez kell kifizetni. A honvédelmi miniszter azonban a pénzügyminiszterrel egyetértve elrendelheti, hogy csekélyebb összegű ellátást nagyobb időközökben folyósítsanak. Más személy kezéhez való fizetésre a honvédelmi miniszter által meghatározott esetekben és az általa megállapított feltételek mellett — az alábbi (7)—(Ö) bekezdésekben foglaltaktól eltekintve — a központi illetményhivatal (19. §. (3)—(4) bekezdés) adhat engedélyt. (4) A központi illetményhivatal (19. §. (3)—(4) bekezdés) hadirokkant apa, hadiözvegy anya, illetőleg szülő, gyám, vagy eltartásra kötelezett más személy írásban adott beleegyezése alapján a Hadigondozó bizottság (20. §.) megkeresésére, ily beleegyezés hiányában pedig az illetékes gyámhatóság és a Hadigondozó bizottság egyetértő megkeresésére hadiárvák, hadigyámoltak, valamint a 2. §. rE) pontjában említett árva testvérek járandóságait más alkalmas személy kezéhez folyósíthatja, ha a szülő vagy gyám, illetőleg az eltartásra kötelezett más személy a nevelésről nem gondoskodik, vagy a gondozásra egyébként nem alkalmas. A gyámhatóság megkeresésére az illetmény hivatal a kiskorúak és eltartójuk létfenntartási költségeinek pótlása céljából az érdekelt kiskorúak nevelési pótlékával (árvajáradékával) együtt a hadirokkant apa, vagy a hadiözvegy anya járadékának felét is az előbb említett tényleges gondviselő kezéhez utalhatja. (5) A honvédelmi miniszter a Hadigondozó bizottság (20. §.) előterjesztésére elrendelheti, hogy a 12. §. (o) bekezdése alapján háziápolásba kihelyezett hadirokkant járadékát, illetőleg járadékának megfelelő részét, az eltartó kezéhez fizessék ki. (e) Külföldön élő hadigondozottak részére engedélyezett ellátás folyósításának, valamint életbenlétük igazolásának időpontját és módját, a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. (7) A honvédelmi miniszter kivételesen megengedheti ipari, vagy kereskedői foglalkozású I—

III. járadékosztályú hadirokkant (11. §. (1) bekezdés) .járadéka legfeljebb felerészének üzleti beruházási kölcsön törlesztésére a hitelező pénzintézet, vagy alap javára való engedményezését is, ha kétségtelenül meggyőződik, hogy a kölcsönügylet a hadirokkantnak és családjának jövőjét szolgálja és létfenntartásuk az engedményezés idejére a járadék nélkül is biztosítva van. (8) Hadirokkant a rokkantjáradékát és nevelési pótlékát, úgyszintén hadiözvegy az özvegyi járadékát és hadiárva az árva járadékát az e törvény 32—40. §-aiban tárgyalt haditelek vételárának törlesztésére, ily telek tehermentesítésére, vagy ily telekbe fektetendő beruházásokra a honvédelmi miKépv- iromány. 1931—1936. VI. kötet. 38