Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról

298 501. szám. niszter hozzájárulásával lekötheti. Az 5. §. (2) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadók. (9) A rokkantotthoni gondozottaknak a 14. §. (4) bekezdése alapján járó rokkant otthoni pótlékát még a (4), (7) és (8) bekezdésekben meghatározott esetekben sem lehet lefoglalni, visszatartani, átruházni, vagy másra engedményezni. (10) Az e törvény alapján megállapított járadékokra és egyéb rendszeres pénzbeli ellátásokra előlegek nem folyósíthatok. Járadéksegélyek. 8. §. (1) A 4. §. (1) bekezdés g) pontjában meghatározott esetben, ha az elítélés nem a 4. §. (2) bekezdésének a) pontjában megjelölt bűncselekmény miatt történt, méltánylást érdemlő esetben a honvédelmi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a törvényes mérték teljes összegéig terjedhető járadéksegélyt engedélyezhet. Ha a bíróság ítéletében szabadságvesztésbüntetést is megállapított s ha az elítélt nőtlen (özvegy, hajadon) és gyermektelen, vagy ha feleségének és gyermekének a jelen törvény értelmében sincs állandó ellátásra igénye, a járadéksegélyt csak a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának befejezését követő hó első napjától kezdve lehet engedélyezni. Ha azonban az elítéltnek állandó ellátásra egyébként igényjogosult felesége, vagy gyermeke van, ezek részére a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának tartamára legfeljebb akkora összegű járadéksegélyt lehet engedélyezni, amekkora ellátást különben azonos jogviszonyok mellett az érdekelt családtagok abban az esetben kaphatnának, ha az elítélt nem volna életben. Hadiözvegyi járadék megszüntetése esetében azonban a gyermek részére megállapítható járadéksegély az anyai gondozásban levő félhadiárvák járadékának összegét nem haladhatja meg. (2) Az ellátás szünetelésének az 5. §. (1) bekezdés a)Jb), d) és e) pontjaiban meghatározott eseteiben a hadigondozott ama hozzátartozói részére, akiknek eltartásáról ez idő alatt is köteles lenne gondoskodni, a honvédelmi miniszter kivételes méltányosságból legfeljebb akkora összegű járadéksegélyt engedélyezhet, amekkora ellátást egyébként azonos jogviszonyok mellett az érdekelt családtagok abban az esetben kaphatnának, ha a hadigondozott nem volna életben. Hadiözvegyi járadék szünetelése esetében azonban a gyermek részére megállapítható járadéksegély az anyai gondozásban lévő félhadiárvák járadékának összegét nem haladhatja meg. (3) Ha a hadiözvegy (2. §. B) pont) I—

III. járadékosztályú hadirokkanttal lép házasságra és a 9. §. (3) bekezdésében meghatározott kelengyesegélyt nem vette fel, a házaspár részére a honvédelmi miniszter a férj rokkantjáradékán felül a megszűnt hadiözvegyi járadék fele összegéig terjedhető járadéksegélyt engedélyezhet. (4) Amennyiben az ellátás kizárását (4. §.), szünetelését (5. §.), vagy megszüntetését (6. §.) maga után vonó ok nem áll fenn, a jelen törvény folytán elveszített eddigi járadékukkal azonos összegű járadéksegély illeti meg azokat a megrokkant vöröskeresztes tábori ápolónőket, kiknek hadirokkantsági igényét a volt népjóléti és munkaügyi miniszter a 2700/1922. M. E. számú rendelet alkalmazásával kivételesen már megállapította. Az eddigi ellátás összegét meg nem haladó járadéksegélyt engedélyezhet a honvédelmi miniszter mások részére is, akik e törvény hatálybalépését közvetlenül megelőző időpontban egyéb címen járadékot kaptak. (5) Amennyiben az ellátás kizárását (4. §.), szünetelését (5. §.), vagy megszűnését (6. §.) maga után vonó ok nem áll fenn, a honvédelmi miniszter különös méltánylást érdemlő esetekben & hasonló ellátási csoportba tartozó