Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-442. Törvényjavaslat a Román Királysággal 1932.évi június hó 16-án megkötött adóügyi egyezmények becikkelyezéséről

14 442. szám. Sont considérés comme droits de succession au sens de cette Convention : Les impôts qui, aux termes des dispositions légales ou des prescriptions qui les remplacent ou qui viendraient à les remplacer, sont perçus pour des transferts de biens à la suite de décès. Article 2. I. Les impôts sur les successions seront établis par l'Etat du domicile sur l'intégralité des biens laissés par le défunt — y compris ceux situés dans l'autre Etat — et ils seront perçus par l'Etat du domicile sauf les exceptions prévues à l'art. 3. IL L'Etat du domicile du défunt est celui où le défunt avait, au moment de sa mort, fixé sa résidence avec l'intention manifeste de l'y maintenir. III. S'il a un domicile dans chacun des deux Etats ou à défaut de domicile dans un des deux Etats au sens du II alinéa, l'Etat dont le défunt était ressortissant est considéré comme Etat du domicile. IV. Si enfin le défunt était, au moment de sa mort, ressortissant des deux Etats et si on ne peut établir son domicile, 'dans ce cas les administrations compétentes se mettront d'accord. Article 3. Les biens immobiliers y compris les accessoires faisant partie de la succession d'un ressortissant d'un des deux Etats contractants, ne seront soumis aux droits de succession que dans l'Etat où sont situés lesdits biens. Les droits auxquels s'appliquent les prescriptions de droit cwil relatives aux biens fonds, les droits d'usage des biens immobiliers, ainsi que les droits garantis par des biens immobiliers ou grevant lesdits biens, doivent être assimilés aux biens immobiliers. La question de savoir si un objet doit être considéré comme immobilier Ezen Egyezmény értelmében örökösödési illetékeknek tekintendők : Az adók, amelyek a törvényes határozmányok, vagy az ezeket helyettesítő előírások vagy pedig azon előírások értelmében fognak az elhalálozások következtében átruházott javak után szedetni, amelyek a régieket a jövőben fogják helyettesíteni. 2. cikk. I. Az örökhagyó után maradt javak összessége után ideértve a másik Államban levő javakat is, a lakóhely Állama fogja az örökösödési illetékeket kiszabni és a lakóhely Állama fogja azokat beszedni a 3. cikkben felsorolt kivételek figyelembevételével. II. Az örökhagyó lakóhelyének Állama az, amelyben az elhunyt halála pillanatában letelepedve volt azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy ott lakóhelyét állandóan fenn is tartja. III. Ha mindkét Állam területén volt lakóhelye, vagy pedig a két Állam egyikében sem volt a II. bekezdés értelmében vett lakóhelye, az az Állam fog a lakóhely államának tekintetni, amelynek az örökhagyó honosa volt. IV. Ha pedig végül az örökhagyó halála pillanatában a két Államnak volt honosa és lakóhelye meg nem állapítható, ebben az esetben az illetékes hatóságok fognak egymásközt megállapodni. 3. cikk. Azok az ingatlan javak, ideértve ezeknek tartozékait is, melyek a két szerződő Állam valamely állampolgárának hagyatékát képezik, csak abban az Államban fognak crö^ö öd si illetékek alá vonatni, amelyben ezek a javak fekszenek. Azok a jogosítványok, amelyekre az ingatlan vagyonra vonatkozó polgári jogszabályok nyernek alkalmazást, az ingatlan vagyonra vonatkozó használati jogok, úgyszintén oly jogok, melyek ingatlan vagyonra vannak biztosítva vagy azt terhelik, az ingatlan vagyonnal azonos elbírálás alá esnek. Az a kérdés, hogy melyik tárgy tekintendő ingatlannak, azon Állam tör-