Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.
Irományszámok - 1931-460. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről
640. szám. 143 §-ában foglaltak között. E rendelkezések felvétele főleg azt célozta, hogy a községi legtöbb adófizetőkrevonatkozó rendelkezések egy helyen legyenek feltalálhatók. . Az említett rendelkezéseknél eltérés az, hogy a (4) bekezdés a legtöbbadófizetőnek megengedik, hogy abban a megyei városban, ahol az 1929 : XX,X. t.-c. 42. §. (2) bekezdése értelmében képviselőtestületi taggá választható, virilis tagságát is személyesen gyakorolhassa. Azt hiszem ez a két tagság egyenértékével kellőképpen indokolva van. Az (5) bekezdés újítást csak annyiban tartalmaz, hogy a gyám megbízottat megnevezni köteles akkor, ha nincs községi, illetőleg törvényhatósági jogú városban törvényhatósági választójoga. Ez a kötelező rendelkezés a kiskorú érdekeit van hivatva biztosítani. A (e) bekezdés a megbízottnál megkívánt községi választójog tekintetében teljesen azonos rendelkezést tartalmaz a (2) bekezdésben foglaltakkal. E rendelkezésre áll tehát minden, amit a (2) bekezdés kapcsán volt szerencsém előadni. A 33. §-hoz. Az 1886 : XXII. t.-c. 35. §-a szerint a községi képviselőtestület választás alá eső'tagjainak választásánál a választókerületeket úgy kell megalakítani, hogy egy-egy választókerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet. Mindazokban a községekben, ahol a községi választók száma a 600-at meghaladja, a választásokat választókerületenkint kell megtartani. Ez a rendelkezés feltételezi azt, hogy a községi választók száma a nagyközségekben sem haladja meg a 6000-et, mert a már hivatkozott t.-c. 32. és 41. §-a szerint egy-egy alkalommal nagyközségekben is legfeljebb csak 10 képviselőtestületi tagot lehet választani. Egyes községek népessége az utolsó évtizedekben olyan mértékben emelkedett, hogy a Községi választók száma a 6000-et jóval meghaladja, ilyenek pl. Pestszentlőrinc, Orosháza, Kiskunmajsa stb. A választókerületekben & választók számának megfelelő emelkedésével gondoskodni kell tehát arról, hogy a 6000-nél több községi választóval rendelkező községekben is lehetővé tegyék a választókerületek törvényszerinti megalakítását, amint ezt a megyei városokra vonatkozólag az 1929 : XXX. t.-c. 38. §-ának (2) bekezdése már meg is tette. A 34. §-hoz. Az 1929 : XXX. t.-c. 72. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a községi előljáró és alkalmazott nyilvános számadásra kötelezett vállalat igazgatóságában vagy felügyelőbizottságában csak a képviselőtestület engedélyével foglal hat helyet. A törvény az ilyen engedély hatályosságához a törvényhatósági kisgyűlés jóváhagyásán felül a belügyminiszter hozzájárulását is megkívánja. A minisztériumok ügyintéző tevékenységének megszüntetéséhez fűződő fontos érdekeket az indokolás általános részében volt szerencsém ismertetni; ezeket az érdekeket kívánja szolgálni a szakasznak az a rendelkezése, amely a most említett ügyekben a belügyminiszteri hozzájárulást megszünteti. A kotmányhatósági jóváhagyás eltörlésével kapcsolatban szükségét látom annak is, hogy a képviselőtestület által adott engedély jóváhagyása a kisgyűlés . hatásköréből az alispán hatáskörébe kerüljön. Ezzel a változtatással a jóváhagyás elbírálásánál az egyéni felelősség elvét és ezzel kapcsolatban szükség esetén a felelősségrevonás lehetőségét kívánom biztosítani. A 35. §-hoz. Az 1929: XXX. t.-c. 79. §-ának (9) bekezdése szerint a fegyelmi eljárás alatt álló törvényhatósági és községi tisztviselő szabályszerű elbánás alá vonása kérdésében az alispán határoz. Ezzel a törvény a szabályszerű elbánás alá vonás kérdésében határozó hatóságok között egy olyan kivételt tesz, aminek fenntartását mi sem indokolja. A hivatkozott törvényszakasz (7) bekezdése ug}^anis a szabályszerű elbánás alá vonás iránti kérelem elbírásánál a
