Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-460. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

136 460. szám. elsőfokú határozatot, valamint minden közigazgatási úton hozott s vízjogi érdeket érintő határozatot, mely ellen a törvény értelmében fellebbezéssel lehet élni, a folyammérnöki és a kultúrmérnöki hivatal, továbbá az idézett rendelet 15. §-a esetében és a 35.803/86. K. M. számú rendeletben említett esetekben a m. kir. vasúti főfelügyelőség is fellebbezhetik. n) Az 1888 : XIX. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 5.000/89. F. I. K. M. számú rendelet 47. §-a a m. kir. kultúrmérnöki és folyammérnöki hivatalokat a hallépcsők felállítása tárgyában hozott határozatokra nézve ruházza fel fellebbezési joggal. o) A 62.740/90. K. M. számú szabályrendelet 2. és 3. pontja a forgalomban levő vasutak mentén létesítendő ipartelepekre vonatkozó, első- és másodfokú iparhatósági határozatok ellen a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőséget felszólalásra jogosította fel. p) Az 1922 : XII. t.-c. 35., 40. és 137. §-ában kapott felhatalmazás alapján kiadott 19.000/1—1925. F. M. számú rendelet 15. §-a szerint az iparhatóságnak a tejüzem engedélyezése tárgyában hozott határozatát megfellebbezheti a tisztiorvos, a járási m. kir. gazdasági felügyelő és a területileg illetékes vegyvizsgáló-, illetőleg vegykísérleti állomás. Az ipartestületet, a vegyvizsgáló, vegykísérleti állomást stb. a szakasz (í) bekezdésének f) pontjában «egyes szakigazgatási tennivalók ellátására hivatott szerv» gyűjtőfogalom alatt vettem fel, minthogy ezek a szervek a közigazgatási ágak képviselőinek nem tekinthetők. A hatósági fellebbvitel fenntartásával kapcsolatban felhozott okok tették szükségessé az 1886 : XXI. t.-c. 10. §-a első bekezdésében foglaltaknak a további hatályban tartását is. A 13. §-hoz. A szakasz első bekezdése az esetleges félreértéseket akarja kizárni. A második bekezdésben foglalt rendelkezésnek az*a magyarázata, hogy oly esetben, amikor a közigazgatási bíróság elé vihető ügyben az alsófokú hatóság végérvényesen határozott, tehát az ügy a bírói panasz útjára nem is terelődött : az elsőfokú határozat újrafelvételét szükségképpen csak a 10. §. alapján lehet kérni, mert bírói határozat hiányában a magánfélnek az 1896 : XXVI. t.-c. 139. §-ában biztosított újrafelvételi panaszra a jogigénye még nem nyílhat meg. Ez az újrafelvételi kérelem azonban nem lehet akadálya annak, hogy amennyiben az újrafelvételi kérelem megengedése esetében az új határozat ellen a fél bírói panaszt ad be : a közigazgatási bíróság határozatára az 1896 : XXVI. t.-c. 139. §-át alkalmazni ne lehessen. A 14. §-hoz. Az elsőfokon eljáró hatóságokra nézve két főszabályt állapít meg a javaslat 14. §-a : 1. elsőfokon azok a hatóságok járnak el, amelyeket ilyenekül az egyes jogszabályok és e törvényjavaslatnak 15—22. §-ai, valamint a 26. és 27. §-ok egyes rendelkezései megállapítottak ; 2. azokban az ügyekben, amelyekben az egyes jogszabályok alapján az eljárni jogosult elsőfokú hatóságot megállapítani nem lehet, elsőfokon a főszolgabíró, illetőleg a polgármester határoz. Ebben a törvényjavaslatban az elsőfokú hatóságokra vonatkozó rendelkezések felvételét, — amint azt már kifejtettem — főként az előkészítés alatt álló közigazgatási bírósági reformjavaslat teszi szükségessé. Számos olyan ügy van ugyanis, amelyben a vonatkozó jogszabály vagy egyáltalában nem, vagy csak általános meghatározással, pl. hatóság, közigazgatási hatóság, határozza meg az elsőfokon eljárni hivatott hatóságot, ami természetesen sok vitára ad alkalmát. Ezeket a vitákat akarja kiküszöbölni javaslatom egyrészt az e szakaszban foglalt általános