Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-460. Törvényjavaslat a közigazgatás rendezéséről szóló 1929:XXX. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről

460. szám. 135 b) Az 1877 : XX. t.-c. 197. §-a az árvaszék minden érdemleges határozatára nézve felruházza a tiszti ügyészt fellebbezési joggal. c) Az 1879 : XXXI. t.-c. 33. és 68. §-ai, a kir. erdőfelügyelőnek biztosítanak felterjesztési, illetőleg fellebbezési jogot a közigazgatási bizottságnak erdőrendészeti intézkedései, illetőleg erdőrendészeti áthágások felett hozott határozatai tekintetében ; e törvény 68. §-a ezenkívül a szakelőadónak az 1876 : VI. t.-c. 22. §-ában biztosított jogát az erdőrendészeti áthágások tárgyában hozott határozatokra is kiterjeszti. d) Az 1886 : XXI. t.-c. 57. §. h) pontja szerint a főispán, ha a törvényhatósági közgyűlés valamely határozatát törvénybe vagy miniszteri rendeletbe ütközőnek, vagy az állam érdekeire sérelmesnek véli, annak felülvizsgálat végett leendő felterjesztését elrendelheti. e) Az 1886 : XXI. t.-c. 70. §-a értelmében a tiszti ügyész a törvényhatóságnak minden határozata ellen a főispán útján az illető miniszterhez fellebbezéssel élhet. f) Az 1890 : I. t.-c. 60. §-a szerint a törvényhatóság első tisztviselőjének a közigazgatási bejárás eredménye felett hozott határozata ellen a földmívelésügyi miniszter képviselője felszólalhat; továbbá e törvény 74. §-a, a törvényhatóság első tisztviselőjének a kompok (révek) vagy hajóhidak engedélyezése felett hozott határozatára nézve a földmívelésügyi miniszter szakközegét és az államépítészeti hivatalt is felruházza a fellebbezés jogával. g) Az 1893 : XXVIII. t.-c. 28. és 36. §-ai az iparfelügyelőnek biztosítanak felfolyamodási jogot a sérelmesnek talált iparhatósági határozatok ellen. h) Az 1922 : XII. t.-c. 41. §-a az elsőfokú iparhatóságnak a képesítéshez kötött ipar gyakorlásához szükséges iparigazolvány kiadását elrendelő határozata ellen az ipartestületnek fellebbezési jogot biztosít abban az esetben, ha az iparhatóság a szakképzettséget az ipartestület véleményével szemben igazoltnak találta. i) Az 1928 : XIX. t.-c. 84. és 90. §-a szerint védőoltás következtében elhullott állatok becslése s, az azokért járó kártalanítás megállapítása, illetőleg a fertőző állatbetegségek ellen alkalmazott elfojtó rendszabályok költségeinek viselése tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen a m. kir. állatorvos vagy a kiküldött külön szakközeg is a kincstár képviseletében fellebbezéssel, a másodfokú határozat ellen pedig közigazgatási bírósági panasszal élhet. E törvény még nincs életbeléptetve és ezért jelenleg az 1888 : VII. t.-c. 109. §-ának az a rendelkezése van érvényben, amely a m. kir. állatorvosnak csak a kártalanítás tárgyában hozott elsőfokú határozat ellen biztosít fellebbezési jogot. j) Az 1929 : XXX. t.-c. 91. §-a, a törvényhatósági vagy községi tisztviselők fegyelmi ügyeiben a főispán (főpolgármesternek) és a közvádlónak, a törvényhatóság tiszti főügyészének vagy helyettesének, biztosít az elsőfokú határozatokkal szemben fellebbezési jogot. h) Az 1930 : XVIII. t.-c. 104. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvényhatósági bizottság és a törvényhatósági tanács bármely határozata ellen jogorvoslattal élhet á határozatot hozó közgyűlésnek, illetőleg törvényhatósági tanácsnak elnöke és a tiszti főügyész. A főpolgármester akkor is élhet jogorvoslattal, ha az ülésen nem ő elnökölt. I) Az 1931 : XXXV. t.-c. 1. §-a a pénzügyigazgatót feljogosítja, hogy a gazdasági albizottságnak az e törvény 1. §-ában meghatározott földbirtokrendezési ügyekben hozott határozatát az illetékes miniszterhez megfellebbezhesse. m) Az 1885 : XXIII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 45.689/85. F. I. K. M. számú rendelet 21. §-a szerint a vízi munkálat engedélyezésére vonatkozó