Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.

Irományszámok - 1931-329. Törvényjavaslat a bélyegek védelméről és a tiltott postai szállítás büntetéséről

152 329. szám, V Melléklet a 329. számú irományhoz. Indokolás „a bélyegek védelméről és a tiltott postai szállítás büntetéséről" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. Az állam által kiadott bélyegnek, postajegynek, adójegynek, pecsétnek, fémjelzőjegynek utánzását, meghamisítását, meghamisított bélyegnek és más jegynek forgalombahozatalát, az értéktelenítési jel eltávolításával kapcsolatos újrahasználatát a bűntettekről és vétségekről szóló és az 1878 : V. törvénycikkbe foglalt büntetőtörvénykönyv (Btk.) 412. §-a bélyeghamisítás vétsége címén helyezte büntetés alá. Viszont az olyan minőségű tárgynak készítését és forgalombahozását, amelyet felületes megtekintés mellett könnyen bélyegjegynek lehet tekinteni, a kihágásokról szóló és az 1878 : XL. törvénycikkbe foglalt büntetőtörvénykönyv (Kbtk.) 59. §-a nyilvánította kihágássá. A Bécsben 1891. évi július hó 4-én megkötött és az 1892 : XI. törvénycikkbe iktatott Egyetemes Postaszerződés 18. cikke értelmében Magyarország kötelezte magát arra, hogy hamis vagy használt értékjegyeknek a levelezések bérmentesítésére való csalárd használatának megtorlására megteszi a szükséges intézkedéseket. Ugyancsak kötelezte magát Magyarország annak megtiltására és megszüntetésére is, hogy oly hamis vagy utánzott postai jelzőket és értékjegyeket csalárdul gyártsanak, eladjanak, vételre kínáljanak vagy szétosszanak, amelyeket valamely szerződő állam postai jelzőivel és értékjegyeivel össze lehet téveszteni. E nemzetközi kötelezettség folytán alkotta meg a törvényhozás a büntetőtörvénykönyv (1878 : V. törvénycikk) 412. §-ának és a kihágási büntetőtörvénykönyv (1879 : XL. törvénycikk) 59. §-ának módosításáról szóló 1897 : XXXVII. törvénycikket. Ez a törvény a fennálló büntetőjogi védelmet a viszonosság feltétele alatt a külföldi bélyegekre és hasonló tárgyakra is kiterjesztette. Az új törvény 1. §-a továbbá a tényálladékokat is kiegészítette annyiban, hogy az utánzásnál és a hamisításnál megkívánja a felhasználás vagy forgalombahozás célzatát ; bünteti a hamis bélyegnek (stb.-nek) nemcsak forgalombahozását, hanem felhasználását, továbbá az értéktelenítés jelétől jogtalanul megfosztott bélyegnek (stb.-nek) nemcsak használatát, hanem forgalombahozását is. Az 1897: XXXVII. t.-c. 2". §-a pedig a bélyegjegy mellé a postajegyet is felveszi azoknak a tárgyaknak felsorolásánál, amelyeknek közhitelességét és forgalmi szerepét a hozzájuk az összetéyeszthetésig hasonló dolgoknak előállításától és forgalomba-