Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-260. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló 185. számú törvényjavaslat tárgyában

260. szám. 195 ryerészkedésre irányuló olyan vállalat igazgatóságában, kormányzótanácsában, felügyelőbizottságában tagsági vagy a váUalat elnökségét en vagy üzletvezetésében állandó javadalmazással összekötött más megbizást vállal vagy megtart, amely a 14., illetőlég a 15. §-ban meghatározott összeférhetetlenséget okozó jogot vagy kedvezményt élvez, vagy a 15., illetőleg a 16 §-ban meghatározott, ugyancsak összeférhetetlenséget okozó szerződéses vagy üzleti viszonyban vagy Összeköttetésben áll, ha a megbízás vagy alkalmazás az országgyűlés tagjának függetlenségét befolyásolhatja, vagy megállapítható, hogy a megbízatást vagy alkalmazást az országgyűlés tagja főként országgyűlési tagságára tekintettel nyerte. (2) Az összeférhetetlenség megállapításának nem akadálya, hogy az országgyűlés tagja a vállalati megbízatással járó illetményekről lemondott vagy azokat nem vette fel. 11. §. (1) Miniszter e működésének megszűnése után öt éven belül nem nyerhet a 10. §. alá eső megbízást vagy javadalmazással összekötött más alkalmazást olyan nyerészkedésre irányuló vállalatnál, amely a tárcája körében adott hozzájárulásával keletkezett vagy amely a tárcája körében adott hozzájárulásával kapott a 14. §. alá eső jogot vagy kedvezményt, illetőleg kötött a 15. §. alá tartozó szerződést. Nem áll ez a rendelkezés arra az esetre, amelyben a jog, a kedvezmény vagy a szerződés a vállalat üzleti ér- • deke szempontjából alárendelt jelentőségű vagy nem új. (2) Ugyanez áll az államtitkárra és más tisztviselőre is, ha a vállalat keletkezése, vagy a jog vagy a kedvezmény megadása, vagya szerződésmegkötése tárgyában végérvényesen ő döntött. (3} Ha az, aki miniszter, államtitkár, vagy a (2) bekezdés alá eső más tisztviselő volt, ilyen alkalmazást vagy megbízást mégis vállal, amennyiben az országgyűlés tagja, összeférhetetlen helyzet be jut. (4) Ennek a §-nak sem a tilalmát, sem az összeférhetetlen helyzetet nem szünteti meg a lemondás a vállalati megbízással vagy alkalmazással járó illetményről. 12. §. (1) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlésnek az a tagja, aki más állam hatóságától, intézetétől vagy vállalatától díjazásért megbízást vállal. (2) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlésnek tagja, aki külföldi vállalattól vagy más olyan intézménytől fogad el megbízást, amelyet külföldön alakult szervezet igazgat, ha az a megbízás törvényhozói munkájában az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott értelemben befolyásolhatja. IV. Érdekeltségi összeférhetetlenség. 13. §. (1) Országgyűlési képviselő és az a felsőházi tag, aki a felsőháznak választás alapján tagja, ha a törvény másként nem rendelkezik, az országgyűlési tagság tartama alatt nem élvezhet az államtól kegy díjat és nem kaphat tiszteletdíjat, jutalmat vagy személyi természetű segélyt. E tilalom megszegése az országgyűlés tagját összeférhetetlen helyzetbe hozza. (2) A 7. §. {3) bekezdése szerint megengedett megbízásokért járó költségmegtérítések és napidíjak, úgyszintén az országgyűlési tagsággal összeférő közszolgálattal járó illetmények nem okoznak összeférhetetlenséget. 14. §. (1) Az országgyűlési képviselő összeférhetetlen helyzetben van, ha az államtól olyan hasznot hajtó jogot vagy vagyoni természetű olyan kedvezményt kap vagy élvez, amely a jogszabályok értelmében nem illeti meg azonos feltételek mellett az összes érdekelteket, tehát annak adományozásánál vagy fenntartásánál az eljárt hatóság kedvezése szerepet játszhatott. (2) Az iparfejlesztésről szóló 1907:111. és 1931 : XXI, törvénycikk alapján 25*