Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-260. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló 185. számú törvényjavaslat tárgyában

196 260. szám. adott kedvezmény vagy segély nem okoz Összeférhetetlenséget, ha a ked­vezmény vagy segély nyújtásának a törvényben meghatározott közérdekű előfeltételei fennállottak. í(3) Nem okoz összeférhetetlenséget, ha az országgyűlési képviselő saját gaz­dasága termékeinek (terményeknek, állatoknak) vagy saját vállalata ipari termékeinek kivitelére kap engedélyt, feltéve, hogy az engedély megadásá­ban különös kedvez és nem nyilvánult meg. (4) Az országgyűlési képviselő, aki a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény vagy segély nyújtásában vagy engedély megszerzésében, akár közvetlenül, akár a 16. §-banmeghatáro­zott módon érdekelt, köteles a kedvez­mény, a segély vagy az engedély el­nyeréséről tizenöt nap alatt a Ház elnökének írásban bejelentést tenni. A Ház elnöke a bejelentést az ország­gyűlési összeférhetetlenségi bíróság elé terjeszti, amely minden esetben hatá­roz abban a kérdésben, hogy a ked­vezmény vagy a segély elnyerésének a törvényben meghatározott közérdekű előfeltételei fennállottak-e, illetőleg a kiviteli engedély megadásában az or­szággyűlési képviselővel szemben külö­nös kedvezés nem nyilvánult-e meg és ehhez képest az országgyűlési képviselő összeférhetetlen helyzetbe jutott-e. (5) Aki a (4) bekezdésben meghatáro­zott bejelentést elmulasztja, összefér­hetetlen helyzetbe jut. (6) Az iparfejlesztésről szóló 1907 : III. és 1931 : XXI: törvénycikk alapján vállalatoknak adott kedvezmények és segélyek, valamint közhasználatú vas­utakra, csatornákra és más közleke­dési vállalatokra, gyógyszertárakra, végre dohány- vagy szesztermelésre adott engedélyek nem okoznak össze­férhetetlenséget, ha a kedvezmény vagy segély megállapítása, illetőleg az enge­dély megadása az országgyűlési kép­viselői megbízás kezdete előtt történt, vagy ha a vállalat, amely a kedvez­ményt vagy a segélyt élvezi, vagy maga az engedély az országgyűlési képviselőre a tagság tartama alatt öröklés, a gyógyszertári jog pedig örök­lés vagy átruházás útján szállott át, feltéve, hogy a segély zés és engedé­lyezés feltételeit az országgyűlési kép­viselő előnyére különlegesen nem módo­sították. (7) Dohány- vagy szesztermelési enge­dély nem okoz összeférhetetlenséget, ha az országgyűlési képviselő akár öröklés útján, akár élők közötti jog­ügylettel szerzi meg olyan földbirtok tulajdonjogát vagy haszonélvezetét, amely dohány- vagy szesztermelési en­gedéllyel van összekötve. 15. §. (1) Országgyűlési képviselő összeférhetetlen helyzetben van, ha az állammal szerződéses vagy üzleti vi­szonyban, vagy üzleti összeköttetésben áll, kivéve, ha a jogszabályok általá­nosan érvényes és díjszabásszerűen előre közzétett feltételek mellett min­den érdekeltnek lehetővé teszik, hogy ugyanazon feltételek mellett az említett viszonyba vagy összeköttetésbe lépjen, vagy abban maradjon. Nem áll elő összeférhetetlenség abban az. esetben sem, ha az országgyűlési képviselő az államtól vagy a 16. §. (1) és (3) bekez­désében meghatározott valamely köz­testülettől, intézettől, üzemtől, válla­lattól, alapítványtól vagy alaptól áru­kat a rendes piaci vagy más rendes for­galmi áron vásárol. (2) Nem okoz összeférhetetlenséget, ha az országgyűlési képviselő a szerző­déses vagy üzleti viszonyba vajy össze­köttetésbe az állammal a Közszállítási Szabályzat értelmében megtartott nyil­vános írásbeli versenytárgyalás út­ján lép. (3) Nem okoz összeférhetetlenséget, ha az országgyűlési képviselő a saját gazdaságának termékeit (terményeket, állatokat) vagy saját vállalatának ipari termékeit adja el előleges megrendelés, vagy vásárlási ígéret nélkül az állam- , nak, vagy a 16. §. (1) és (3) bekezdésé­ben meghatározott valamely köztestü-

Next

/
Thumbnails
Contents