Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-260. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló 185. számú törvényjavaslat tárgyában

186 260. szám. Ezt a kiegészítést a bizottság azért látta szükségesnek, mert csak ennek a rendelkezésnek a felvételével érhetik el a szóbanlévő adatszolgáltató bejelentések azt a céljukat, hogy alapul szolgálhassanak összeférhetetlenségi bejelentések megtételére. Elsősorban az országgyűlés tagjainak kellett biztosítani azt a jogot, hogy a beszolgáltatott adatokat Összeférhetetlenségi bejelentés céljaira felhasználhassák, mert elsősorban az országgyűlés tagjaira tartozik az országgyűlésnek a megóvása abban az irányban, hogy olyan tagok ne foglaljanak helyet az országgyűlésen, akik összeférhetetlen helyzetben vannak. 32. §. A bizottság ezt változatlanul fogadta el, szükségesnek tartotta azonban azt, hogy a bejelentés másolatban az országgyűlési tagnak feltétlenül tudomására adassék. Miért is a (3) bekezdés végére hozzátette még a következőket : «A bejelentést egy eredeti és két másolati példányban kell beadni.» 33. §. Változatlan. VIII. Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság. 34. §. Az (1) bekezdés végén az «ítélkezik» szó helyébe a bizottság a «jár el» szavakat helyezte. A (3) bekezdésben szükségesnek tartotta a bizottság, hogy a Házak elnökei kijelölési jogának mikénti gyakorlására nézve bizonyos, egyébként természetes útmutatással szolgáljon, amikor beiktatandónak tartotta a «pártállásra való tekintet nélkül» közbeszúrást, amely egyébként az első sorban a «tagját» szó után fog következni. . Kihúzta azonban a szövegből a (4) bekezdésben azt a megkülönböztetést, amely előállott volna, ha a felsőház tagjai kijelölésére nézve a képviselőház tagjaiból való külön minősítés kívántatott volna meg. Ennek folytán kimarad tehát e bekezdés 2—4. soraiból a következő szöveg : «a felsőház tagjai közül elsősorban azokat kell figyelembe venni, akiknek bírói, ügyvédi vagy jogtanári képesítésük van,». 35. §. Változatlan. • 36. §. Változatlan, azzal a kis módosítással, hogy a (3) bekezdés 4. sorából az «azon» szó helyett «abból a» szavak iktatandók. 37. §. A (2) bekezdésben az «informálásra» szó helyett a 2. sorban megfelelően a bírói rendtartásból vett kitétellel a következő vétetett fel : «a magánértesítés (informálás) tilalmazására,».. 38. §. Változatlan. 39. §. Változatlan» 40. §. A 4. sorban, mint felesleges, töröltetett a «mint» szócska. 41. §. A 3» sorban törölve lettek a «vagy tanácsüléseire!» szavak és helyébe fel\é:eíett az«tlé. é Ő1»ÉZÓ, a 4. sorban az «elháríthatatlan akadály» meghatározást «kelő igazolás nélkül» meghatározásra enyhítette a bizottság; a 7. sorban a téves «állampénztár» szót «államkincstár» szóval helyettesítette, végül az «ezer» pengő pénzbírság helyébe «Dt&záz» pengőt helyezett a bizottság. A bizottság ugyanis azt találta, hogy enyhébb bírság kirovásának lehet csak helye és hogy ez *is elmaradhat, ha az országgyűlés tagja távolmaradását kellően tudja igazolni. IX. Eljárás összeférhetetlenségi ügyekben. 42. §. Az (1) bekezdés utolsó sorában a 30. szám törlendő volt ; a (2) bekezdés első sorában a 29. szám helyébe a 31. számot kell tenni s utolsó mellékmondata az «a» szócskától kezdve a következően lett helyesen szövegezve : «az