Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.
Irományszámok - 1931-207. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1932/33. évi állami költségvetés tárgyában
207. szám. 5 ben. Ezek az adónemek a múltban különböző tárcák bevételei között szerepeltek ; részben egyenesadójellegük, részben pedig az a körülmény, hogy kezelésük a pénzügyi adminisztráció útján történik, célszerűvé tette ezeknek az adónemeknek az egyenesadók közé való felvételét. A forgalmi adók előirányzata, számolva a gazdasági helyzettel, az általános forgalmi adó és a cukorrépa forgalmi adókulcsának felemelése ellenére is 7'3 millió csökkenést, az illetékek előirányzata pedig a történt emelések ellenére hasonló okból 6,800.000 P csökkenést mutat. Az utóbbi összegből 5 millió esik a fuvarozási illetékre. Ugyancsak jelentékeny az okirati illetékek várható csökkenése, míg a vagyonátruházási illetékeknél és a közigazgatási illetékeknél a bevételeknek emelkedésére lehet számítani. A fogyasztási adók' előirányzata 6,370.000 P-vel kisebb az előző évinél. Ez a csökkenés főként a szeszfogyasztás nagymértékű csök* kenésének tulajdonítható, minek folytán a szeszadó bevétel lényegesen csökken. Ugyancsak csökken a söradó és a cukoradó várható bevétele is. Ezzel szemben az ásvány olaj adónál többlet irányoz tat ott elő. Legjelentékenyebb az előirányzat csökkenése a vámjövedéknél, amennyiben az 1932/33. évi költségvetés ebből a bevételi forrásból az előző évben előirányzott 84 milliónak csak a felét, vagyis 42 millió P-t irányoz elő. Az általános gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulásán kívül ez részben kétségtelenül a külföldi fizetési eszközök tekintetében fennálló nehéz helyzetnek is tulajdonítható. Ugyancsak igen jelentékeny a dohányjövedék előirányzatának csökkenése, miután a dohányfogyásztás a gazdasági helyzet változásaira erősen reagál. Az előző évben előirányzott 154 millióval szemben ezért ebből a bevételi forrásból az 1932/33. évre csak 124 millió irányoztatott elő. Más a : helyzet a sójövedéknél, miután a sófogyasztás alig korlátozható a gazdasági helyzet változása esetén s így a sójövedék bevétele változatlanul 24,200.000 P-ben volt előirányozható. Kisebb emelkedést mutat a mesterséges édesítőszerek állami egyedáruságának előirányzata, az osztály sor s ját ék bevételi előirányzata úgyszólván változatlan, míg a tárcák kisebb bevételeinél végeredményben 1,138.000 P többlet mutatkozik. Az utóbbiakkal kapcsolatban a bizottság csak arra a körülményre kíván rámutatni, hogy természetszerűleg ezeknek a bevételeknek a végösszegére emelőleg hatnak a költségvetésbe beolvasztott alapok bevételei. A bevételekre vonatkozólag előadottak alapján megállapítja a bizottság, hogy az 1931/32. évi költségvetéssel szemben mutatkozó eltolódások két bevételi forrást, és pedig a vámjövedékét és a dohány jövedéket kivéve, egymást úgyszólván kiegyenlítik. Vagyis a többi bevételi forrásnál a gazdasági helyzet romlása folytán mutatkozó elmaradásokat a bevételek fokozása érdekében végrehajtott intézkedések teljes mértékben ellensúlyozzák. A bevételek előirányzata ugyanis együttvéve 72,522.000 P csökkenést mutat, miből a vámjövedékre és a dohányjövedékre 72 millió esik, míg a többi bevételi források együttesen mindössze 522.000 P-vel maradnak el az 1931/32. évre előirányzott összegek mögött. Végeredményben tehát tulajdonképpen a vám jövedéknek és a dohányjövedéknek az általános gazdasági helyzettel kapcsolatban bekövetkezett bevételcsökkenése az a körülmény, amely — tekintve, hogy ez a bevételcsökkenés más bevételek emelésével nem volt ellensúlyozható — az állami bevételek csökkenését előidézi és az állami közigazgatás kiadásainak csökkentését szükségessé tette. Az állami üzemek előirányzatának ismertetésére térve át, kiemeli a bizottság, hogy — az egyes üzemeket terhelő nyugellátásokat is számításba véve — a posta, távírda és távbeszélő előirányzata 20,089.000 P, az állami erdőgazdasági birtokok 9.9.000 P, az állami mezőgazdasági birtokok Q04.000 P, a postatakarék-