Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-207. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az 1932/33. évi állami költségvetés tárgyában

6 207. szám. pénztár 350.000 P, a kőszénbányászat 205.000 P felesleget mutatnak. Ebből a feleslegből az államvasutak hiányának fedezésére 10,260.000 P, az állami vas-, acél- és gépgyárak hiányának fedezésére 4,689.000 P, a selyemtenyésztés hiányának fedezésére 258.000 P szükséges, míg a fennmaradó 6,440.000 P-ből a posta-, távirda és távbeszélő beruházásainak fedezésére 4,440.000 P, az államvasutak beruházásaira pedig 2,000.000 P fordíttatik. Az állami üzemek egyes kiadási csoportjai közül a személyi járandóságok 21,160.559 P, a nyugellátások 5,512.000 P, a dologi és üzemi kiadások 45,346.093 P, a beruházások 13,310.000 P, az üzemek államadóssági szolgálata pedig 213.348 P csökkenést mutat. A kiadásoknak ez a csökkenése általában ugyanazokra az okokra vezethető vissza, amelyekre a bizottság az állami közigazgatással kapcsolatban rámutatott. Ezenkívül az állami üzemek kiadási előirányzatánál természetszerűleg kifejezésre jut a forgalomnak és a foglalkoztatásnak a csökkenése is, ami a bevételek csökkenésével kapcsolatban a kiadások szükségletét is mérsékli. Az állami üzemek tényleges alkalmazottainak létszáma az 1932/33. évi költségvetésben 43.950, az előző évvel szemben az apadás 1.090 fő, az állandó munkások létszáma 25.972, az apadás 3.024 fő, míg a nyugellátásban részesülők létszáma 57.320, vagyis 1.130 fővel nagyobb, mint az előző költségvetés szerint. Kiemeli még a bizottság, hogy a kormány a költségvetés egységesítése érdekében, miként arra már utalás történt, több fontos alapot megszüntetett és a költségvetésbe olvasztott be. Ezek között kiemeli a bizottság az 1925 : IX. t,-c. 9. §-a alapján létesült alapot, az üzemi beruházások alapját, az országos ipari és kereskedelmi alapot, az útfejlesztési alapot, az országos népiskolai építési alapot, az országos, polgári iskolai építési alapot ; megemlíti továbbá, hogy az állami üzemeknél megszüntettetik a felújítási és karbantartási kiadásoknak, valamint az egyes üzemek forgótőkéjének alapszerű kezelése. Újítást jelent továbbá az előző évek költségvetésével szemben, hogy azoknak az alapoknak és alapítványoknak költségvetése, melyek továbbra is fennmaradnak, az egyes tárcák költségvetéséhez mellékletként csat oltat ott. Megjegyzi továbbá a bizottság, hogy az 1932. évi 3.000 /M. E. számú rendelettel elhatározott illetménycsökkentések, miután e rendelet végrehajtása csak ezután történik, a költségvetés részleteinél általában nincsenek keresztülvezetve, hanem az azok folytán előálló megtakarítások az illetmények részletezésénél sommásan hozattak levonásba. Egyben bejelenti a bizottság, hogy a költségvetés tárgyalása során elfogadta Kállay Tibor, Fenyő Miksa és JRassay Károly bizottsági tagoknak azt a határozati javaslatát, hogy a népjóléti és munkaügyi minisztérium megszüntetésével kapcsolatban a szociális biztosítás ügye, a munkásvédelmi ügyek, s általában az ipari és kereskedelmi munkásság ügyei ennek a minisztériumnak az ügyköréből a kereskedelemügyi minisztérium ügykörébe osztassanak be. Az előadottak alapján a pénzügyi bizottság annak a véleményének ad kifejezést, hogy a költségvetés a jelenlegi nehéz viszonyok mérlegelésével és a realitás szemelőtt tartásával készült, miért is javasolja a t. Képviselőháznak, hogy azt úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni és annak tárgyalására a sürgősséget kimondani méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház pénzügyi bizottságának 1932. évi április hó 28-án tartott ülésében. Ugron Gábor s. k., Temesváry Imre s. k., a pénzügyi bizottság elnöke, a pénzügyi bizottság előadója.