Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-260. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló 185. számú törvényjavaslat tárgyában

260. szám. 179 a szerződéses vagy üzleti viszonyra vonatkozó összeférhetetlenségek vannak szabályozva. Ez az anyag az 1901 : XXIV. törvénycikkben az 5., 6., 8. és 9. §-okban volt kimerítően szabályozva. Éppen ezek a §-ok voltak különösen azok, amelyek a kimerítő felsorolásból eredő hiányosságot legjobban éreztették. Ezen­kívül a régi törvénynek e §-ai éppen az aprólékosságot követő kimerítő felsorolás folytán legnehezebben voltak érthetők és így alkalmazhatók. A 14. és 15. §-ok mindezeket szabatosan összefoglalják, sőt bizonyos általánosítás folytán az e csoportokba tartozható összeférhetetlenségi eseteket általánosabb elvi szempont alá hozzák, úgy, hogy a jövőben e §-ok rendelkezései alapján a bennük foglalt általánosabb és inkább elvi jelentőségű meghatározásoknál fogva a felmerülhető esetek elbírálás alá sokkal inkább lesznek vonhatók. Felmerült ugyan a bizottságban az a gondolat is, hogy nem lehetne-e jobban körülhatárolni azokat a jogokat és kedvezményeket, amelyek a 14. §. (i) bekez­dése értelmében összeférhetetlenséget okoznak, a kérdés alapos megvitatása során azonban az a nézet alakult ki, hogy más, alkalmasabb Összefoglaló meghatározást nem lehetne a törvényjavaslat szövegébe beiktatni. A bizottságban ezzel kapcso­latban az a vélemény alakult ki, hogy a 14. §. (i) bekezdésében meghatározott jog vagy kedvezmény fogalma alá nem esnek azok a hatósági engedélyek, ame­lyeknek megszerzését a gazdasági közigazgatás és rendészet körében különféle tör­vények, rendeletek és szabályrendeletek tesznek kötelezővé, amely engedélyek lényegükben nem jelentenek egyebet, mint annak a közhatósági megállapítását, hogy valamely gazdasági tevékenység vagy jog gyakorlásának a törvényszabta elő­feltételei megvannak-e, illetőleg, hogy a tevékenység vagy jog gyakorlásának rendészeti szempontból nincs-e akadálya. Nem esnek tehát a 14. §. (i) bekez­dése alá egyebek között példának okáért az iparigazolvány, iparengedély, telep­engedély, építési engedély, kisajátítási jog engedélyezése, bányajogosítvány ado­mányozása, gyógyfürdő, éghajlati gyógyintézet megnyitásának engedélyezése, gyógyhely megnevezés engedélyezése, gyógyhelyvédőöv engedélyezése, ásványvíz forgalombahozatalának az engedélyezése, forrásvédő terület megállapítása, fa­úsztatási-, tutajozási engedély, a víz jogról szóló törvényeken alapuló, vizimunkálati, part- és vízhasználati engedélyek, halászati engedély, vadászati jog engedélyezése, címerhasználati engedély és más hasonló természetű gazdasági jelentőségű jogok és kedvezmények. De nem tartoznak a 14. §. (i) bekezdése alá azok a hatósági eljárások sem, amelyeknek a tárgya személyi állapotot érintő valamely változás joghatályúvá tétele, mint például törvényesítés, örökbefogadási szerződés meg­erősítése, névváltoztatás engedélyezése, a házassági törvény értelmében szükséges felmentések. A 14. §-nál azonban a bizottság módosítást tartott szükségesnek. Nevezetesen az (i) bekezdés szerint nem okozhat összeférhetetlenséget a haszonhajtó jognak vagy kedvezménynek elnyerése, ha ez azonos feltételek mellett, minden érdekeltet megilletett volna (nyilvános árlejtésben való részvétel, stb.). Ámde az iparfejlesz­tésről szóló 1907 : ÍÍI. és 1931 : XXI. törvénycikk alapján kis- és nagyipari vállalatok valamennyien kedvezményben vagy segélyben részesülhetnek, ha a törvényben meghatározott közérdekű előfeltételek megvannak, anélkül, hogy ide­vonatkozólag egy megelőző tágabb vagy szűkebb körű ajánlatra hivatnának fel az érdekeltek. Ennek folytán éppen e törvények eredményes végrehajtásának lehetősége érdekében nem lehetett megfosztani sem most, sem a jövőben a vállala­tokat attól, hogy a közérdekű előfeltételek igazolása esetében törvényes ipari támogatásban részesülhessenek csupán azért, mert esetleg e vállalatok tulajdonosa vagy igazgatósági tagjai közül valamelyik az országgyűlésnek tagja. Nem is lehet cél, hogy kiváló iparvállalatok köztiszteletben álló képviselői a törvény­23*

Next

/
Thumbnails
Contents