Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.

Irományszámok - 1931-260. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló 185. számú törvényjavaslat tárgyában

18.0 260. szám. hozástól teljesen távolmaradjanak. A most felhozottaknál fogva a bizottság a közérdekű előfeltételek fennállása esetében a hivatkozott törvényekben nyújtható kedvezményt vagy segélyt nem minősítette feltétlen összeférhetetlenséget okozó­nak. Azonban az országgyűlés tagja az új szöveg szerint köteles az ilyen kedvez­ményt tizenöt nap alatt a Ház elnökének írásban bejelenteni, aki az ügyet az össze­férhetetlenségi bíróság elé terjeszti, amely minden egyes esetben határozni fog . abban a kérdésben, hogy a kedvezmény vagy a segély elnyerésének közérdekű előfeltételei valóban fennállottak-e és az országgyűlés tagja nem került-e össze­férhetetlenségi helyzetbe. A bizottság által elfogadott szöveg tehát a közérdek megóvását még különös biztosítékhoz is kívánta kötni. Ennek figyelembevételével e §. (1) bekezdésének nyolc és kilenc sorában előforduló «illetőleg amelyet nem valamennyien kaptak meg, amelynek» szavakat törölte és helyette «tehát annak» szavak vétettek fel, a 10. és 11. sorban előforduló «tehát» szó pedig ennek következtében töröltetett. Az (i) bekezdés után, mint új (2), (3), (4) és (5) bekezdés .iktattatott be a következő szöveg : «(2) Az iparfejlesztésről szóló 1907 : III. és 1931 : XXI. törvénycikk alapján adott kedvezmény vagy segély nem okoz összeférhetetlenséget, ha a kedvezmény vagy segély nyújtásának a törvényben meghatározott közérdekű előfeltételei fennállottak. (3) Nem okoz összeférhetetlenséget, ha az országgyűlési képviselő saját gazda­sága termékeinek (terményeknek, állatoknak) vagy saját vállalata ipari termékei­nek kivitelére kap engedélyt, feltéve, hogy az engedély megadásában különös kedvezés nem nyilvánult meg. (4) Az országgyűlési képviselő, aki a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény vagy segély nyújtásában vagy engedély megszerzésében akár közvet­lenül, akár a 16. §-ban meghatározott módon érdekelt, köteles a kedvezmény, a segély vagy az engedély elnyeréséi ől tizenöt nap alatt a Ház elnökének írásban bejelentést tenni. A Ház elnöke a bejelentést az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság elé terjeszti, amely minden esetben határoz abban a kérdésben, hogy a kedvezmény vagy a segély elnyerésének a törvényben meghatározott közérdekű előfeltételei fennállottak-e, illetőleg a kiviteli engedély megadásában az ország­gyűlési képviselővel szemben különös kedvezés nem nyilvánult-e meg és ehhez képest az országgyűlési képviselő összeférhetetlen helyzetbe jutott-e. (5) Aki a (4) bekezdésben meghatározott bejelentést elmulasztja, összeférhe­tetlen helyzetbe jut.» A közbeiktatott bekezdések folytán a (2) bekezdés (6) bekezdésre és a (3) bekezdés (7) bekezdésre módosult. A régi (2), most már (ß) bekezdés hatodik sorában «vállalatokra» szó után beiktattatott «gyógyszertárakra,» szó és ugyanezen bekezdés tizenhatodik sorában «öröklés» szó után pedig «,a gyógyszertári jog pedig öröklés vagy átruházás »szavak vétettek fel. 15. §. Ezt a §-t a bizottság kiegészítette két kivétellel, amelyek indokolásra alig szorulnak és jelenlegi összeférhetetlenségi jogunkban is ilyen értelemben lettek mindenkor elbírálva. Nevezetesen nem állhat be összeférhetetlenség abban az esetben, ha az országgyűlés tagja az államtól árukat a rendes piaci vagy más rendes forgalmi áron vásár,) 1 (gondoljunk pl. az állami egyedáruságokra, szivar­eladás, stb.), hasonlóképpen, ha résztvesz a közszállítási szabályrendeletnek min­denben megfelelő nyilvános írásbeli versenytárgyaláson. Ezeket a bizottság tehát szükségesnek tartotta még felhozni. Ennek figyelembevételével a 15. §. szövegé­ben most már a következő változások történtek:

Next

/
Thumbnails
Contents