Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.
Irományszámok - 1931-260. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló 185. számú törvényjavaslat tárgyában
17 8 260. szám. módosításokat végzett. így szükségesnek tartotta, hogy az elnyert jog, kedvezmény vagy szerződés «nagyobb jelentőségű» legyen, mivel a mindennapi ügyvitel mellett teljes lehetetlenség az, hogy egy nagy szervezet élén álló miniszter, államtitkár vagy főtisztviselő figyelme minden apróságra kiterjedhessen, másrészt kisebb jelentőségű kedvezmények egyébként sem alkalmasak arra, hogy a döntésre hivatott főszervet ilyen apró előnyök folytán javadalmakhoz juttassák s így ilyen csekélységből kifolyólag az összeférhetetlenség megállapítása indokoltnak semmiesetre sem mutatkozna. Ellenben szigorítást vitt véghez a bizottság olyan irányban, hogy az összeférhetetlenséget kiterjesztette a miniszteren és az államtitkáron felül más tisztviselőkre is, akik az ügyben végérvényesen döntöttek. Ezek figyelembevételével a §. (i) bekezdése a következő szöveggel egészíttetett ki: «Nem áll ez a rendelkezés arra az esetre, amelyben a jog, a kedvezmény vagy a szerződés a vállalat üzleti érdeke szempontjából alárendelt jelentőségű vagy nem új.» A (2) bekezdést a bizottság törölte és helyette a következő szöveget vette fel : «(2) Ugyanez áll az államtitkárra és más tisztviselőre is, ha a vállalat keletkezése vagy a kedvezmény megadása, vagy a szerződés megkötése tárgyában végérvényesen ő döntött.» Ennek a módosításnak következtében a (3) bekezdés úgy módosult, hogy az első sorban a «vagy» szócska töröltetett és helyette «,» tétetett, míg a második sorban a «volt» szó elé beillesztetett a következő szöveg: «vagy a (2) bekezdés alá eső más tisztviselő.» Üj 12. §. Itt a bizottság a szövegbe új §-t iktatott be s ezzel két új összeférhetetlenségi okot hozott a javaslatba. Az új §. a következően szól : «12. §. (1) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlésnek az a tagja, aki más állam hatóságától, intézetétől vagy vállalatától díjazásért megbízást vállal. (2) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlésnek az a tagja, aki külföldi vállalattól vagy más olyan intézménytől fogad el megbízást, amelyet külföldön alakult szervezet igazgat, ha az a megbízás törvényhozói munkájában az 1. §. (1) bekezdésében meghatározott értelemben befolyásolhatja.» E §. tulajdonképpen az 1925 : XXVI. t.-c. 180. §-ában már meghatározott összeférhetetlenségi ok további kiépítése bizonyos vonatkozásban. A két bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi eset egymástól lényegesen különböző. Először abban, hogy az (1) bekezdésben feltétlen összeférhetetlenségi ok van, a (2) bekezdésben azonban csak viszonylagos, amely csupán akkor következik be, ha a megbízás az országgyűlés tagját olyképpen zavarhatja törvényhozói munkájában, hogy törvényhozói függetlenségét elvesztve, olyan illetéktelen hatás alá kerül, hogy az ország érdekében lelkiismeretesen és önzetlenül nem működhetik. Azonfelül az (1) bekezdés kifejezetten állami — természetesen idegen állami — hatóságtól, állami intézettől vagy állami vállalattól díjazásért nyert megbízást jelenti ki összeférhetetlennek, míg a (2) bekezdésben nem szükséges az illető vállalatnak államinak lenni, hanem elégséges, ha ez csupán külföldi, de a megbízás a törvényhozói munkát az említett értelemben befolyásolhatja. IV. Érdekeltségi összeférhetetlenség. 13. §. Változatlan. 14. §. A 14—16. §-ok a IV. fejezetnek legfontosabb részei, amelyek az eddigi joghelyzettel szemben az összeférhetetlenséget különösen megszigorítják. A 14. §-ban a haszonhajtó jogok és vagyoni természetű kedvezményekre, a 15. §-ban